Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

JELES NAPOK SZOKÁSHAGYOMÁNYÁBÓL

összegyűjtötték azt, s az aprólék elé vetették. Bélyi adatom szerint a kamrában eltették, s tavasszal a frissen kelt csirkékkel etették azt meg.

94 Még néhány hiedelem A vas, ill. vaseszközök mágikus ereje általánosan ismert az európai, sőt, számos Európán kívüli népnél is.

95 Mint a karácsonyi szalma szokáskörét bemutató táblázat jelzi, vizsgált falvainkban - recens adatok szerint - nem jelenik meg a vastárgy, ill. vaslánc a karácsonyi asztal körül. Kivételt képez ebben a tekintetben Abara és Szentmária. Altalános és jellemző viszont a vaseszközök karácsonyi bevitele a ruszinoknál, s nem véletlen, hogy egyes kutatók a lánc elhelyezését az ünnepi asztal alatt kifejezetten lemkó szokásnak tartják.

96 Körtvélyesben nem csak körülkötötték lánccal az asztal lábait, hanem azon vacsora közben mindenkinek rajta kellett tartania a lábát, hogy erős legyen, mint a vas.

97 Gazdag a ruszinoknál a karácsonyi vacsorához fűződő hiedelemanyag is. A vacsora előtt minden családtag bekapott egy falat savanyú káposztát, de azt gyorsan ki is köpte, hogy a hernyó (huszenyica) a következő évben ne egye a káposztát.

98 Az asztalnál mindenki csendben evett, nem volt szabad beszélni. Az asszony úgy készített oda mindent, hogy ne kelljen felállnia vacsora közben az asztaltól. Mikor a vacsorának vége volt, elfújták a gyertyát, s nézték, hogy annak a füstje merre száll. Ha a füst felfelé ment, akkor úgy tartották, hogy nem hal meg senki a családból a következő évben. De ha a füst kifelé, oldalra ment, akkor félő volt, hogy halott lesz a következő karácsonyig. A mosogató vízből, amiben az ünnepi vacsora tárgyait elmosták, eltettek egy üveggel. Ha valakit „erős szemű" ember (ako poszvetyi = szemmel verő) megnézett, s az illető megbetegedett, akkor ezzel a vízzel kellett lemosni.

99 Számos hiedelem fűződik a magyar hagyományban is a karácsonyi asztalhoz, a már külön tárgyaltakon túl is. Azt tartották, hogy karácsony este legjobb otthon maradni - leszámítva az éjféli misét. Nem volt szabad más házába az ablakon bekiáltani ezen a napon, mert az bajt jelentett. Bólyi adataim szerint nem volt szabad ilyenkor kivinni az összesepert szemetet. Más falvakban viszont éppen azt tartották, hogy ha az eladó lány karácsony este kiviszi az összesöpört szemetet, s arra rááll, a kutyaugatás iránya jelzi számára, hogy merről érkezik majd a kérője (pl. Abara, Kiskövesd). Jósoltak a lányok a jövendőbelire úgy is, hogy megrugdosták a disznóól oldalát: ha röfögött a disznó, akkor férjhez mentek a következő esztendőben, ha csendben maradt, akkor továbbra is pártában maradtak. Gyűjtéseim során nem bukkant fel a pásztorok vilia esti köszöntése, arra csupán a körtvélyesi ruszinoknál találtam adatot.

100 A temető karácsony esti meglátogatása nem jellemzi a vidék ünnepét. Vannak családok, ahol ez több generációs hagyomány: kis koszorút vagy szósznál (fenyőgally) visznek, arra gyertya, szalag kerül. 94 Matyi Mária, 1921-ben született római katolikus adatközlő. 95 Solymossy Sándor 1933. 96 Vö. Udvari István 1994. 457. 97 Vö. még: Panykevics, Iván 1929. 24. 98 Leírja ezt a sárosi ruszinoktól: Panykevics, Iván 1929. 23. 99 Buhaly Éliás 1926-ban született görög katolikus; Dinics Mihály 1913-ban született görög katolikus. Mindkettő körtvélyesi ruszin adatközlő. 100 Vö. Niedermüller Péter 1977. 232-233.