Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)
JELES NAPOK SZOKÁSHAGYOMÁNYÁBÓL
Imregen azt tartották, hogy karácsony viliáján, amikor az első csillag feljön, a legmélyebb kútból, amiben a legjobb víz van, abból kell vizet meríteni, s minden családtagnak három-három kortyot inni belőle, hogy egészségesek maradjanak. 83 Falvaink másik csoportjában (pl. Bácska, Nagybári, Szentmária) hajnalban kellett meríteni az aranyos vizet, amiből nem csak ittak, hanem rituális mosakodásra is felhasználták. A fiatal lányoknak különösen fontos volt ez a mosakodás: azt tartották, hogy szépek lesznek ettől a víztől. A mosakodás célja volt azt is, hogy egészségesek legyenek, minden rosszat elűzzenek maguktól. A szentmáriai hiedelem szerint az aranyos vízből ivott korty megóv a torokgyíktól, a fiatal asszonynak pedig azért volt jó innia belőle, hogy fia szülessen. Itt az állatokat is megitatták a vízzel, még a baromfi itatójába is ebből öntöttek, de csak az első vizet tartották csodás hatásúnak. 84 A körtvélyesi ruszinok karácsonyi vize a rituális mosakodáshoz kapcsolódik. Régi lakóhelyükön az egész család lement a patakhoz megmosdani. A Bodrogközbe települve megváltozott ez a szokás: az ünnepi vacsora előtt egy lavórban, egymás után mosakodott meg az egész család. Az elmúlt másfél-két évtizedben már ez a szokás is kikopott. 85 Allatok karácsony esti etetése A Bodrogköz magyar településein csakúgy, mint az északkeleti térség szlovák és ruszin vidékein általános volt az állatok ünnepi megetetése karácsony viliakor. A szokáscselekményben ebben az esetben is együtt vannak a mágikus eljárások és a keresztény ünnepkör cselekedetei. Az állatok megetetésének hagyományát részben azzal magyarázzák, hogy vilia estéjén lehet biztosítani a következő évre, hogy a jószágok egészségesek, erősek, szaporák legyenek - egyebek között, hogy a kakas vad és csípős, a kutya hamis és ugatós legyen -, részben pedig úgy tartják, hogy karácsony éjfélkor az állatok megszólalnak és kibeszélik a gazdájukat. Általában azon vannak, hogy amikor Jézus született, akkor az állatok is részesedjenek azokból a javakból, amiből az emberek. Nem volt ritka, hogy az állatok előbb kaptak az ünnepi ételekből: a gazda vagy gazdaasszony nem ült asztalhoz, amíg a jószágot meg nem etette. Gyakori volt az is, hogy minden egyes állat a gazda kezéből kapta meg az ünnepi étel részét. A gyakorlatban elvált, hogy a háziak számára készült ételek darabjai jutottak-e az állatoknak, vagy külön készítettek számukra is - az emberek ünnepi ételéhez hasonló - táplálékot. Általánosnak tűnik az is, hogy a sertéseknek nem adtak a karácsony esti táplálékból, tisztátalannak tartván azokat. 86 Bár a szokáshagyomány falvanként sem egységes, mégis érdemes áttekinteni, hogy hol milyen ételt adtak szenteste a háziállatoknak. (A baromfi ünnepi etetését külön tárgyalom.) 83 Urban László, 1929-es születésű római katolikus. 84 Zemplénagárdon is a karácsony reggelén a kútról elsőnek húzott víz neve az aranyvíz. Vö. Barathy Emma 1966. 271. 85 A ruszinoknál általános volt karácsony este a folyóban való mosakodás. Smajda, Mihajlo könyvét idézi: Udvari István 1994. 457. 86 Az állatok karácsonyi etetésének északkelet-magyarországi hiedelmeihez, szokásához: Niedermüller Péter 1977. 231.
