Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)
VÁLTOZÁSOK A GAZDASÁGI KAPCSOLATOK TÉRSZERKEZETÉBEN (18-20. század)
Gálszécsi vásár vám tarifája xr Egy nagy kereskedő sátortól 48 Kisebb kereskedő sátortól 18 Egy dohányos szekértől 30 Vasat áruló szekerektől 30 Gubákat áruló szekerektől 30 Szíjártóktól s más illyetén mesteremberektől 18 Aprólékos portékákkal kereskedőktől 6 Csizmadia ládától 9 Portékájukat háton hordozó mesteremberektől 6 Vásznat áruló asszonyoktól a mennyiséghez képest legfeljebb 6 Egy marhától 3 Egy juhtól, kecskétől vagy sertéstől 1/2 Zempléni vásár vám tarifája Egy nagyobb sátortól 24 Egy kisebb sátortól 12 Csizmadiáktól 6 Vargáktól 6 Egy sertéstől 3 Bodzás-Újlaki vásár tarifája Egy szekértől, akár 2. akár 4. marhás 6 Egy hátas gyalogtól 3 Egy marhától 3 Egy rőftől 3 Sátorhelytől semmit Juhok és sertések még eddig a vásárban nem voltak. A fenti adatokból azért kellő óvatossággal kihüvelyezhetők az egyes vásárok jellegének különbözőségei, elsősorban az, hogy az iparcikkek milyen mértékben jelentek meg az egyes sokadalmakban. Az is nyilvánvaló, hogy a Kárpát-medence jellegzetes vándorárus figurái nem kerülték el ezt a vidéket sem. Anélkül, hogy messzemenő következtetéseket vonhatnánk le, úgy tűnik, hogy az egyes vásárhelyek forgalma megoszlott a különböző kézművesmesterségek javainak forgalmát illetően is. Az, hogy a vármegye tarifájában eltérnek az egyes vásárhelyek hasonló rendeltetésű helypénzei, vélhetően annak igazolását jelenti, hogy az egyes sokadalmak forgalma, az árusítás feltételei és várható hasznai is különbözőek voltak. 2. Utak, hidak, vámok és révek szerepéről A bodrogköziek kapcsolatait, a vidék gazdasági forgalmának lehetőségeit alapvetően behatárolta az utak minősége, más vonatkozásban befolyásolta azt a vízi átkelés lehetősége, nem utolsósorban - a feudális időszakban - a vámok szedése. A vízrendezés előtt az áradások a legforgalmasabb utakat is nehezen járhatóvá tették, a magas vagy a túl alacsony vízállás a kompok, hidasok mozgását akadályozta. Nem túlzás azt állítani, hogy amint a Bodrogköz gazdasága együtt fejlődött és változott a gátak megépítésével, a vizek kordába szorításával, ugyanezek a gátak biztosították a folyamatos és gyors forgalmat is,
