Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

VÁLTOZÁSOK A GAZDASÁGI KAPCSOLATOK TÉRSZERKEZETÉBEN (18-20. század)

megnyitva az év valamennyi szakaszában tájunkat a külső kapcsolatok számára. A feu­dális kor iratanyagában igen sok forrás maradt fent, ami igazolja a vármegye és az itt élő nép folyamatos küzdelmét a közlekedés biztonságáért, az árvizek megfékezéséért. Mind­ez azonban nagyobb léptékű feladat volt annál, hogy helyi erőkkel megvalósítható lett volna. Ennek történetével nem foglalkozom, csupán néhány olyan részletére utalok, ami jelen témám szempontjából nem mellőzhető. 53 A Bodrogköz vízrajzi adottságai miatt rendkívül nagy volt a hidak és a révek je­lentősége, s csöppet sem véletlen, hogy a feudális jogalkotás évszázadokon át vissza­visszatért a vámok szabályozására. A vámok megfizetése alól az 1723. évi 25. törvény­cikk mentesítette a nemeseket, még akkor is, ha azok portékáit fogadott szekeresek szállí­tották. (Igaz, taksáitatás nélkül, saját elhatározásból adhattak a hídnál vagy a révnél pénzt. Borravalót?) Nem kellett fizetniük a polgároknak, ha azok saját termékeiket vitték eladni (1498.35.tc), de mentesek voltak a vám alól a malomba, őrlőbe menő jobbágyok, ugyanők, ha úrdolgára mentek, s erről levelük is volt (1635.71. te), s nem fizettek a papi személyek, deákok sem. 54 Mégis tanulságos az az adatsor, ami Zemplén vármegye Levél­tárában a hídpénzekről ránk maradt. 1805-ből a szőllőskei híd vámtarifáját ismerjük, miszerint: 1. Egy gyalog embertől 1/2 xr 2. Egy lóhátas embertől 1 poltra 1 1/2 xr 3. Egy szekérbe nem fogott lótól vagy marhától 1 xr 4. Egy üres szekérbe fogott marhától 1 poltra 11/2 xr 5. Terhes szekérbe fogott marhától 2 xr 6. Egy juhtól, egy kecskétől, egy sertéstől egy fél pénz 1/4 xr 7. Két báránytól, két gedótól, két malactól fél pénz 1/4 xr 8. Borjútól, csikótól, ha még egy esztendős nincs ­semmi 9. A sós szekértől, midőn a sót viszi, semmi, midőn üresen visszamegy, egy marhától 1 1 /2 xr 10. Az őfelsége számára életet, katonaság számára Futrást vivő, út csinálásra, forspontra, vagy más közönséges munkára já­ró embertől, szekerektől, marháktól semmi se vétessék. Ide értvén azok is, akik vagy személyekre,vagy foglalatos tör­vényekre nézve a vámtól mentessé tétetnek. 55 1819-ben az újhelyi járás területén Sátoraljaújhelynél, Tőketerebesen az uraság által épített Hoport hídnál, valamint az ún. ugró korcsma mellett, a Helmecke vizén épí­tett hídnál, Szécs-Polyánka és Szőllőske hiújánál szedtek vámot. Mutatványként lássuk Szécs-Polyánka tarifáját: 56 Egy terhes vagy üres szekértől 6 xr Egy lótól, ökörtől vagy tehéntől 1 xr Egy juh, kecske vagy sertés 1/2 xr Egy zsidótól 1/2 xr Keresztény gyalogtól semmit 53 A Bodrogköz vízrendezésének történetéhez összegzőén: Majláth József 1896.; Lásd még: Dóka Klára 1977. 54 A zsidókat az 1530. évi 15. tc. és az 1647. évi 91. tc. kizárta a vámok árendálásából. Zm. Lt. Deputatiok, 39. csomó. 55 Zm. Lt. Deputatiok 1805. 56 Zm. Lt. Deputatiok 39. csomó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom