Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)
VÁLTOZÁSOK A GAZDASÁGI KAPCSOLATOK TÉRSZERKEZETÉBEN (18-20. század)
meg a birtokstruktúra nagy ellentmondásait, 51 a kis- és középparaszti réteg piacra termelése megindult, s ez nagy lendületet adott a térség parasztsága - megkésett - polgárosodásának is. A táj falvai és falucsoportjai között ebben jelentős eltérés mutatkozott, s az adott település földrajzi helyzete - elsősorban a közút és vasút megléte vagy hiánya -, valamint a nagybirtokok helyzete alapvetően befolyásolták falvaink feltételeit. (A táj belső gazdasági tagolódására alább visszatérek.) Vagyis a trianoni határok által megtört gazdasági kapcsolatok az 1920-as évektől új, változó gazdasági struktúrában keresték a helyüket, s ha késéssel is, de kialakult egy relatíve alacsony színvonalú, de polgári fejlődéssel járó, lassan polgárosodó termelési rendszer, melynek térszerkezetében a kelet felé való nyitottságnak nagy szerepe volt. Ezt törte meg a Szovjetunió határainak délnyugati kiterjesztése, amit aztán társadalmilag betetőzött a közös gazdálkodás kialakítása, s az új, „szocialista" gazdálkodás mesterséges térszerkezetének létrejötte. A rövid időre földhöz juttatott zsellérréteg értékesítési gondokat örökölt, s már csak ezért sem volt lehetősége a felemelkedésre. De sújtotta ez a helyzet a tehetősebb parasztságot is, s egyáltalán nem véletlen, hogy - más okokból ugyan - de az elvándorlás a bodrogközi falvakból a második világháború után sem szűnt meg. Mindez azonban nem csak gazdasági folyamat, hanem messzemenően kihat a térség műveltségére is, s ebben a vonatkozásban egyaránt érinti az itt élő szlovákot, ruszint, s persze a Bodrogközben legnagyobb számú magyarságot is. 1819-ből ránk maradt Sátoraljújhely járásának lajstroma a vásári vámokról. Bár igazán tanulságos információkkal az itteni tarifák bevételeiről készült vámnaplók szolgálnának, talán így sem haszontalan a lajstrom bemutatása, mert árnyalja a terület vásári forgalmáról kialakítható képet. 52 S.a.új helyi vásár vámtarifája Rf xr Egy nagy sátortól 1 Egy kisebb sátortól 30 Egy terhes szekértől akármivel meg rakva 1 Üres szekértől - semmit Egy ládától, legyen csizmadia, kalapos avagy más mesteremberé 24 Egy széktől, legyen az csizmadia, kötélverő vagy más mesteremberé 18 Egy hátastól akármiféle portékával 18 Szalonnás vagy szappanos táblától 30 Egy darab marhától, akár ló, ökör, tehén 6 Egy disznótól vagy juhtól 3 Tőke-Terebesi vásár vám tarifája Egy mézes kalácsos sátortól 15 Egy sáfrányos vagy csipkés sátortól 12 Akár kalapos, akár varga aki szekerén vagyon 12 Kisebb sátoros kereskedőtől 12 Hátas mesterembertől 6 Kalácsot, kenyeret vagy pecsenyét árulóktól 3 Egy marhától 6 51 Magyar statisztikai közlemények 108. 183-185. 52 M. Lt. Deputatiok 39. csomó
