Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

VÁLTOZÁSOK A GAZDASÁGI KAPCSOLATOK TÉRSZERKEZETÉBEN (18-20. század)

Adós marad ugyanakkor a különféle termeivények kistáji elhatárolásával: „Ezen egész kerület hivattatik Bodrog köznek. Az ide való lakossok Barom tartást, Dohány termesztést, föld mivelést, ugy hasonlóképpen az halászatot, csikászást, káposzta és Dinnye termesztést is erössen gyakorollyák. Emellett minden esztendőben sok ezer óT/okat, és szőllő karókat, s épületre való fákat téli időbe készítvén, Tavasszal az Árvíz idején a Bodrogon az Hegy Allyai várossokra szálakon le szoktak szálítani, a mely ezen környéknek egyik fő jövedelme." Az utóbbi mondat már utal a Bodrogköz és Tokaj-Hegyalja nagy múltú gazdasági kapcsolatára, Bodrogszerdahely leírása kapcsán pedig a Nyírség felé tesz érdekes elhatárolást: „Ung vár felé menő ország út a Hegy Allyai városokrul keresztül megyén rajta, úgy hasonló képpen a Dinnyés Nyírségre is megyén itten által ország út."

5 Siska József - történeti-településtörténeti források mellett figyelemmel Ébner (Gönyey) Sándor kutatási eredményeire is

6 - hat kistájat különít el: Bodrogzug, Tiszamellék, Ticemellék, Bodrogmellék, Karcsamellék, Hosszúrét. Borsos Balázs számítógépes analíziséhez - a folyóvizek és a domborzat alapján végezte el a kistáji besorolást, s ennek alapján nyolc egységet különít el: Bodrogzug-Szigetköz, Tisza mente, Rozvágyi dombság, Karcsa mente, Bodrog mente, Tice mente, Helmeci-dombság, Hoszszúrét? Analíziséhez - az említett kistáji csoportosítás mellett - felhasználja a tengerszint feletti magasság, a domborzat, a településföldrajzi helyzet, a településszerkezeti típusok, az évi középhőmérséklet és csapadékmennyiség, valamint a talajtípusok lokális jellemzőit is, s ezek alapján a tájhasznosítás tíz típusát különíti el. Ugyanakkor megállapítja, hogy a folyók szabályozása előtt főleg három geográfiai tényező befolyásolta a gazdálkodás térbeli tagoltságát: 1. A különböző tengerszint feletti magasság és az ebből következő vízjárás. 2. A település domborzati helyzete. 3. A földrajzi kistájhoz való tartozás. Az első kettő alapján szigettelepülést, folyóparti települést és hegylábi települést különít el, amelyek besorolását a harmadik tényező, a földrajzi kistájak alapján véli besorolhatónak.

8 Borsos Balázs vizsgálata, különösen a témakörrel részletezően foglalkozó, s megjelenésre váró disszertációja

9 több dologra is figyelmeztet, különösen ha figyelembe vesszük éppen az ökológiai közelítés azon fontos tanulságát, hogy az azonos földrajzi környezet nem feltétlenül jelent azonos korrelációt, s azonos kultúrát.

10 Részben arra, hogy a vizsgálatba bevont elemek számának növekedésével arányosan változik a típusalkotás lehetősége, s növekszik annak valószínűsége, hogy az egyes csoportok ismertető jegyeinek izoglosszái nem fedik egymást. Másrészt arra, hogy mindezek vizsgálata a műveltség jellemzőinek esetében még sokkal bonyolultabb, s ma még nem rendelkezünk annyi ismerettel a Bodrogköz tradicionális kultúrájáról, hogy annak regionális tagolódását egyértelműen megállapíthatnánk. Sok részlete tisztázatlan a műveltség történeti változásának is, s nagyon óvatosan kell eljárnunk, amikor a különféle elemzések típusait, fogalmait az ismert, s meglevő táj fogalmakkal kívánjuk egymás mellé rendezni. 5 Molnár András 1799. passim. Vö. még: Udvari István 1992. 80-84. 6 Ébner (Gönyei) Sándor 1925. 65-102.; Siska József '1986. 202-203. 7 Borsos Balázs 1994. 310. 8 Borsos Balázs 1994. 310-326. 9 Borsos Balázs: Három folyó között. A hagyományos gazdálkodás alkalmazkodása a természeti viszonyokhoz a Bodrogközben a folyószabályozási munkák előtt és után - 1840-1910. Kézirat és tézisek. Budapest, 1994. 10 Kroeber, A. L. 1931. 250.; Frake, O. Ch. 1962. 53-55.