Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)
I. A MISKOLCI SZŐLŐ A KIRÁLYI BIRTOKLÁS KORÁBAN (1364-1540) - 1. Az első szőlők
I. A MISKOLCI SZŐLŐ A KIRÁLYI BIRTOKLÁS KORÁBAN (1364-1540) 1. Az első szőlők Miskolc és környéke szőlőművelésének kezdetét a téma monográfiája az 1313-as évszámhoz kapcsolja, amikor Ernye bán fia István nádor diósgyőri birtokosként az általa letelepített pálosoknak szőlőt adományoz. Az ismert oklevélben a Diósgyőr (Győs Geűr) határában alapított Krisztus Teste kolostor javára tett adomány a Csanyik (Chenyk) népes föld alatti Győr promontóriumán fekszik, és részszőlő, ami régebbi, öszszefüggő szőlőművelésre enged következtetni, melyet Csanyik lakosai végeztek (quandam particulam terrae jacentem subtus vineam, quae est in promonthorio in ejusdem villae Geur). Az oklevél további szövege is a nádor birtokában lévő egyéb szőlők meglétét mutatja: Praeterea quaecunque possessiones tarn in terris, quam in vineis et in aliis sive titulo emptionis vel informa legationis sub nostra jurisdictione existentes usque modo sunt devolutae, vel in futurum devolverentur, eadem ecclesia etfratres ipsarum libère possideant et pacifiée utantur de eisdem. (Ezen kívül bármely föld-, szőlő- és más - akár vásárlás címén, akár örökség útján - eddig rájuk háramlott, vagy ezután megszerzendő birtokot, amely a mi joghatóságunk alatt áll, az egyház és a barátok szabadon birtokolhassák és háborítatlanul használhassák.) 3 Az oklevél rendelkezése rávilágít a szerzetesrend, mint a vidék egyik legrégebbi szőlőbirtokosa, birtokszerzésének módjaira is: úgymint emptio, vagyis vásárlás és legatio végrendeleti hagyományozás. Az oklevél a felsorolásban a megszerzett és megszerzendő birtokok között másodikként emlékezik meg a földek-szántók után a szőlőkről, s a többi birtokfajtát nem is nevezi meg. Közvetetten ez is szélesebb körű szőlőbirtoklásra utal mind a nádor, mind a pálos kolostor részéről. Ugyancsak Ernye fia István az adományozó - de most már hét fia és felesége együttes akaratával (consensu et pari voluntate) - abban az 1315-ben kiállított oklevélben, melyben Csanyik (terra Chynyk) adományozásának megismétlése után a diósgyőri Corpus Christi és a dédesi Szentlélek egyháznak fele részben szőlőt adományoz, a szőlő alatti összes szántófölddel együtt (cum omni terra arabili sub eadem vinea conjacenti). 4 Az oklevél ezen helye ékes bizonyítéka annak, hogy a fő adomány a szőlő - ráadásul felesben - és a szántóföld csak tartozéka ennek. A fentiek alapján nem csodálhatjuk, hogy 1317-ben Lőrinc Ágoston-rendi provinciális elrendeli, hogy Lukács fráter, a diósgyőri Krisztus Teste kolostor perjele, aki a szerzetesrendnek sok birtokot, possessiókat, szőlőket, malmokat, erdőket és szántóföldeket szerzett, élete végéig háborgatás nélkül maradjon kolostorában. Az ismert oklevelek keltét megelőzően már előbb is találtunk adatokat a Miskolc környéki szőlőművelésre. 1281-ben egy Jétyő nevű birtok - ma határnév Bánfalva községben - adásvételénél a birtok határainak leírásánál említenek egy szőlőt a határokon kívül, 1 H. Szabó é. n. 2 Szendrei 1890 III. 31-32. 3 Uo. 32. 4 Uo. 32-34. 5 Sugár 1980 157.