Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

I. A MISKOLCI SZŐLŐ A KIRÁLYI BIRTOKLÁS KORÁBAN (1364-1540) - 2. Királyi birtoklás-miskolci szőlőbirtok

a Dédesről Kazára menő út mentén (ibi juxta ipsam vineam tendit infra ad viam, que ducit de Dedus ad Chaza), ill. előtte egy vízfolyásról szól az oklevél, melynek neve Szőlőspatak (Zelveu pataka).

6 Ez a mai Bánfalva környékén, a Bükk északi részén lévő birtok bizonyosan határos volt egy szőlővel, amely még pataknak is nevet adott. Érdekes - és nem véletlen - az oklevélnek az az adata is, hogy a birtok szomszédja Ernye fia István Tardona nevű birtoka: Príma meta incipit a terra magistri Stephani fdii Ernei bani Tardona nominata. Az adásvételnél személyesen is megjelent a tardonai birtokos, borsodi ispán, mint határszomszéd (comes de Borsod, commetaneus). Az említett szőlő azon a vidéken van, ahol Ernye bán 1254-ben birtokolja az akkor már álló dédesi várat, s ahol már 1240-ben tudunk remetékről a későbbi Szentlélek kolostor helyén.

7 Az eddig ismert Miskolc környéki legkorábbi szőlőemlítés kapcsolatban áll Ernye bán birtoklásával, hiszen vagy fiának birtoka, vagy annak közelében fekszik, mégpedig ott, ahol a későbbi szőlőbirtokos-barátok remeteelődei éltek. De ott van Ákos nembeli Ernye bán 1271-ben V. István király oklevele méltóságsorának elején is, amelyben az egri egyházmegye legtekintélyesebb nemeseinek eskü alatt tett vallomása alapján állapítják meg az egri egyház ősi kiváltságait, többek között a bortizedet is (decimae vinae omnibus comitatibus, ubi vineae sunt plantatae vel plantabuntur in posterum, per decimatores episcopi vel capituli dicabuntur et exigentur ex integro).

8 Az oklevelekből kitűnik, hogy az Árpád-kor végén, az Anjou-kor elején a a földesúri jog szerinti szőlőbirtokosok azok az országos politikában is szerepet vitt előkelők, akiknek adományai révén a szerzetesek kolostorai is szőlőadományokhoz jutnak. Birtoklásuk azonban - az egyházi és világi birtokjog különbözősége miatt - a járandóságukat tekintve más. Amint a 14. század elejéről a diósgyőri vár környékéről csak a pálosoknak tett adományleveleket ismerjük, más forrás híján a szőlő utáni járadékok sem ismeretesek, kivéve az egri egyházmegye tizedigényét. A Miskolc városra vonatkozó első szőlőbirtok-említés is Promontorium, ami összefüggő szőlőművelésről árulkodik. Fülöp nádor 1325-ös oklevelében, melyet Miskolc birtokosa, a Szécsi család írat, Miskolc possessio határleírásánál a határ északi hat határjele egy olyan kövesút mellett húzódik, mely szőlőhegyet vág ketté Keresztúr és Bábony falvak között. Keresztúr egy része ekkor Panyit fia Jakab birtoka (in quodam promonthorio in quadam via Keweswth vocata invenissent sex metas, que disguunt a villa Kewresthwr possessione Jacobi filii Panyt et villa Bábun).

9 Miskolc határán már 1325-ben promontorium-szőlőhegy emelkedik, előkelő nemzetségekből származó földesúri tulajdonosok birtokán. 2. Királyi birtoklás - miskolci szőlőbirtok Miskolci szőlőbirtokról csak az első környékbeli említések után jó pár évvel tudunk, s az előzőektől - úri nemzetségek tagjai, pálos rend - eltérő jogállású és birtokjogú szőlőbirtokosok adatait sem innen, hanem Diósgyőrből ismerjük. 1343-ban Demeter esztergomi kanonok és fivére János, Erne fia István birtokán - pedig a birtok már rég nem a kegyvesztett Ernyefiak kezén van ! - a Pecér völgyben két szőlőt ad a Krisztus Teste ko6 Tóth 1985 97. 7 Győrffy 1987 769. 8 Fejér 1829-1844 V. 157. 9 Szendrei 1890 III. 40. és Leveles 1927