Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)
IV. A MISKOLCI BOR FORGALMA - 4. Kereslet-kereskedés
rilis 21-én a király kiküldte embereit, hogy Szegedi Siket Balázs és Berentei Miklós ügyében idézzék meg a peres feleket Szent György nap nyolcadára. Az idézést az alábbi napokon és helyeken hirdették ki: „először Húsvét után kedden Szentpéteren, másodszor szerdán Miskolcon, harmadszor és utoljára csütörtökön Mohiban, azon a három szokásos és szokásban lévő hetipiacon/vásáron, melyeket a szomszédos helységekben és a fenti időpontokban egymás utáni napokon szoktak megtartani (primo feria tertia proxima post festum Passée domini proxime preterium in oppido Zentpether, secundo vero feria quarta in Myskolch, tertio siquidem et ultimo feria quinta succedente in Mohi, tribusscilicet foris conprovincialibus locis et terminis in predictis post sese celebrari solitis et consvetis)". Az oklevélben szereplő farum valóban vásárt jelent, de használják hetipiac értelemben is, a vármegye jegyzőkönyvben a miskolci piacteret farum publicum néven illetik. A miskolci Húsvét utáni szerdán tartott országos vásárról nincsen más 15. századi forrás, Szentpéterről pedig tudjuk: Szent Gergely és Szent Miklós napjára nyert vásártartási jogot 1446-ban. 5 3 Mohi vásárai valóban a legnépesebbek voltak már a középkorban is, s az 1520-ban nyert vásártartási joga alapján az egyik vásárt Pünkösdkor a másikat Szent Lukács napján tarthatják. Az erről szóló oklevelet 1563-ban a mohiak be is mutatják az uralkodó megbízottainak. 564 így valószínűbbnek tűnik, hogy az 1433-as oklevél forumja hetipiacot jelöl, s nem országos vásárt. Hogy vásárprivilégium szinte bizonyosan nem volt Miskolc birtokában, igazolja, hogy 1563-ban a város 24 (!) királyi adománylevelet mutat be a királyi biztosoknak, városi jogait, kiváltságait bizonyítandó és megvédendő, 565 de az oklevelek között egyetlen egy vásártartási kiváltság, vagy bármely más, vásárra vonatkozó privilégium sem volt. Ha volt is Miskolcon Húsvét utáni vásár, a 16. század első negyedében már valószínűleg nem egzisztált, hiszen a bártfai borregestrum szerint 1500-ban május 1-én, 1501ben májusban, 1511-ben augusztusban, 1528-ban december 8-án vettek a bártfaiak Miskolcon bort. 566 Pedig bizonyos, hogy jártak vásárokra, ugyanis Miskolcon éppen a budai Vasas Péter napi vásárról hazafelé álltak meg és vettek bort 151 l-ben, de a váradi László napi, a szikszói Márton napi vásárokon is ott voltak. 567 Ismét csak egyetlen oklevél (Rudolf. Prága, 1580. március 15.) ismeretes, amely kishói Geszty Ferenc diósgyőri várnagy - ekkor guthi Országh Borbála zálogbirtokos harmadik férie - kérésére vásártartási jogot engedélyez Miskolcnak, Keresztesnek és Mohinak. Miskolc két vásárt (binas nundinas) tarthat, az egyiket Karácsony előtti szerdán, a másikat Húsvét előtti szerdán (unas ad feriam quartam ante festum Nativitatis, domini, altéras vero ad feriam similiter quartam ante festum Paschae). Keresztes mezőváros Szent Mihály napjára és Karácsony előtti vasárnapra, Mohi Karácsony előtti csütörtökre nyer vásártartási jogot. A forrásokból nem tűnik ki, hogy Miskolcon a privilégium birtokában valóban rendszeresen megtartották-e a vásárokat. Miskolc híres Szent Lukács és áldozónapi vásáraira csak a 17. századból vannak adatok, 1669-ben igen népesként említik őket, az áldozónapi (Áldozócsütörtök, Pünkösd előtt) vásár bevétele a várost, az októberi haszna a földesurakat illette. 569 Igen elgondolkoztató, hogy Szent Lukács napja a miskolci szőlőkultúrában is nagy jelentőséggel bír, hiszen a miskolci szüret hagyományos kezdete. 563 Tóth 1994 115. 564 OL NRA 266/10 565 OL NRA 266/10 566 Fügedi 1972 68-73. 567 Uo. 56-57. 568 Szendrei 1890 III. 251. 569 Szendrei 1904 II. 304.
