Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

I. A MISKOLCI SZŐLŐ A KIRÁLYI BIRTOKLÁS KORÁBAN (1364-1540) - 2. Királyi birtoklás-miskolci szőlőbirtok

megyébe, mint amennyit a királyné és a vármegyéje lakói és jobbágyai árulnak (ne alieni plus in nostro possint, quam nos et proprii nostri Comitatus incole et jobagiones). 3 A királyné itt nemcsak jobbágyai borértékesítését, hanem saját jövedelmező kocsmáitatását is veszélyeztetve látja a délvidéki borok által, nemkülönben a diósgyőri várnagy is saját borának értékesítéséből szerezhető jövedelmét. Miskolcon élt nemesek korai szőlőbirtoklására még a jobbágyi jogállásúaknái is kevesebb forrás áll rendelkezésünkre. Az oklevelekből ráadásul csak a birtokos jogi státusza állapítható meg egyértelműen, az már nem mindig, szőlője járadékköteles volt-e. A miskolci majd csabai előnevű nemes Kovács István, Mátyás király rotamestere 1479-ben részesül címeradományban.

34 Nem tudunk arról, hogy Miskolc mezőváros területén szőlővel bírt volna, de miskolci kúriával igen, s a környéken egyike volt a későközépkor kevésszámú nemesi szőlőbirtokosának. 1489-ben Miskolcon oltárt alapít a Szent István plébániatamplomban, s ennek két igen értékes, összesen 116 forintot érő csabai szőlőt adományoz. A Perselth nevű szőlő egyik szomszédja a csabai szőlőhegyen a miskolci Hevessy Balázs.

35 Hogy a szőlő nemesi-e, nem közli az oklevél, de az adománylevél kifejezése : collacionis ac donacionis erre enged következtetni. 1505-ben Kovács István veje, csabai Horváth Gergely már bizonyosan nemesi szőlőt birtokol, hiszen Byki Andrástól megveszi annak csabai szőlőhegyi borkilencedét.

36 Kovács Istvánnak, ha miskolci szőlejéről nem is tudunk a forrásokból, nemesi kiváltságokkal rendelkező kúriájáról igen. 1493-ban kecskeméti Pataki Mihály (Patachy de Kechkemeth) diósgyőri várnagy (comes) néhány familiárisával rátört Kovács Istvánnak Mátyás királytól adományozott miskolci nemesi házára, a pince zárját feltörvén onnan előbb 2 majd 8 hordó bort vitetett el (deportari fecisset).

37 Hogy honnan volt ennyi bora kúriája pincéjében? Nemcsak csabai birtokairól, hiszen Bakócz Tamás egri püspök számadáskönyve feljegyezte, hogy 1492-ben Kovács István kibérelte a miskolci dézsmakerülct bortizedét 125 forintért, 1493-ban pedig a sajószentpéterit 130 forintért.

38 Mátyás vitéz katonája, egyik gyalogos rotájának kapitánya - hasonlóan Móré Sándor diósgyőri várnagyhoz, aki pár év múlva, 1508-ban már harmadával drágábban bérli az egyházi tizedet - társadalmi és anyagi emelkedését nem bízta csupán kardjára és vitézségére, hanem a borforgalomba való bekapcsolódásával az egyik legjövedelemzőbb, legnagyobb jövőjű üzletágnak lett részese. De nemcsak Kovács Istvánnak van pincével épített miskolci kúriája a 15. század végén, hanem a Miskolc mellett birtokos Koromházi Korom Lőrinc nemesasszony-özvegyének, pesti Török Balázs lányának is, aki 1500-ban Miskolc főterén vagy főhelyén álló romos házát (domum destitutam et ruinosam in theatro sive corpore dicti oppidi) eladja a Szent Mihály kápolna rektorának. A ház férjéről szállt rá pincéivel és a többi építménynyel együtt (celariis ac edificiis in superficie eiusdem domus situatis). A Koromházi Korom családnak volt a Bábonyibércen szőleje is, melyet szintén elad a papnak összesen 60 tiszta magyar aranyforintért.

39 A piaci-főutcai ház jó pincéivel, valamint a Miskolc szőlőhegyein művelt szőlők nemcsak a későközépkori vagyonos mezővárosi polgárnak, hanem a város nemesi elitjének is jellemző ingatlanformái. A ház esetleges kiváltságai nemcsak a telek járadékmentességét biztosították, hanem a bor szabad vagy a jobbágyi beltelkekénél szabadabb eladását. A nemesi házaknak ez a privilégiuma az ingat33 Wenzel 1872 67. 34 K.Kovács 1973 64-66. 35 U.o. 56-57. OL Dl 83949 36 OL Dl 84046 37 OL Dl 83963 38 Kandra 1887 334. és 339. 39 Szendrei 1890 III. 129-131.