Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

I. A MISKOLCI SZŐLŐ A KIRÁLYI BIRTOKLÁS KORÁBAN (1364-1540) - 3. Kolostorok-szerzetesek

lanárakban is megmutatkozik. A Bak család tagjai között létrejött említett szőlő-adásvétel (1501) s a Koromházi Korom család javainak eladása (1500) mutatja az ingatlanok között jelentős különbséget, amely a vételárakban is megmutatkozik (6 és fél forint ill. 60 aranyforint). Az Egri Káptalan 1562-ben kiadott oklevelében nemes tamási Egri János eladja három tapolcai és csabai szőlője mellett a miskolci Bábonyibércen (Bábonyi-bércz) fekvő szőlejét, két szántóját valamint a Hevesi-kerte nevű gyümölcsösét (pomarium), nemkülönben egy malmot és a Szt.-Györgyhegye promontoriumon három pincét 99 aranydukátért Ambrus Máténak, akit az oklevél szerint circumspectus megszólítással illet, vagyis nem nemes jogállású. A rendkívüli értékű ingatlanvagyont először tamási Egri János apja, Gábor kényszerült elidegeníteni (abalienata coactus fuerit) 1516-ban Máté Benedeknek és feleségének Dorottyának 200 körmöci aranydukátért, vagyis a jó emberöltővel későbbi adásvétel egy előzőt erősített meg, és egészített ki az újabb tekintélyes vételárral.

40 Az oklevél nemcsak egy későközépkori Miskolc környéki nemesi birtok ingatlanainak lajstroma, hanem az első olyan oklevél is, amely az 1516-ban majd 1562-ben eladott miskolci szőlőt nemesi birtokként, ősi szabad szőlőként említi (totales quatuor vineas aviticas et libéras). A három szentgyörgyi pince jelzi, hogy a malommal, szántókkal, szőlőkkel rendelkezett nemesi birtok minden bizonnyal árut termelt, hiszen csak ott van ilyen tárolókapacitásra szükség, ahol a saját fogyasztáson túl is el kell a borokat helyezni. A nemesi birtok új birtokosa 1516-ban azonban nem tagja a kiváltságos rendnek, de a 200 körmöci aranydukátos vételár arra mutat, hogy a későközépkori vagyonos mezővárosi polgárság képviselője. Neve: Máté Benedek visszacseng a Máthé család 1499-es miskolci-görömbölyi birtokosztályából, amikor Máthé Pál és Benedek, egy másik Benedek (talán a fiú?) nevében is, két miskolci szőlőt ad sógornőjének, akitől cserébe két görömbölyi szőlő és egy irtvány birtokosai lesznek.

41 A királyi birtoklása Miskolcon a város környékének birtokos nemesei a forrásokban alig tűnnek fel mint miskolci szőlőbirtokosok. Máshol lévő szőleik termését viszont miskolci kúriájuk, pincéik őrzik, s Kovács István esete mutatja, hogy a diósgyőri vár officiálisaival e miatt összetűzésbe is kerülhetnek. 3. Kolostorok-szerzetesek A miskolci mezővárosi polgárok szabad rendelkezésű szőlőinek adományozásával a 14. század végétől a két bükki pálos kolostor, a diósgyőri és szentléleki klastrom is birtokos Miskolcon, birtoklásuk azonban a járadékot tekintve különbözik a miskolci jobbágyokétól, hiszen csak a földesúrnak, a királynak-királynénak járó borkilencedet fizetik, az egyházi dézsmát nem. 1333-ban XXII. János pápa bullát ad ki a diósgyőri Krisztus Teste monostor szerzetesi közössége és perjele részére (priori et conventui monasterii corporis Christi de Geőr), hogy minden javaikat pápai védelem alá helyezi (sub beati Petri et nostra protectione suscipimus). Az oltalomlevélben a protectioval együtt megerősíti őket apostoli hatalmánál fogva, hogy a tizedeket, földeket, javadalmakat, szőlőket, birtokokat és más javaikat jog szerint és békével birtokolhassák.

42 Az egri püspökség nemcsak a bortizedről való lemondással kedvezett a diósgyőri kolostornak, hanem borral is. Bakócz Tamás számadáskönyvében szerepel a 15. század vé40 Szendrei 1890 III. 225-227. 41 OL Dl 107807 42 OL Dl 1835. Közli: Szendrei 1890 III. 39-40.