Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

IV. A MISKOLCI BOR FORGALMA - 4. Kereslet-kereskedés

A bor forgalmának különböző formáit a bor keresletének különféle módjai határozzák meg mind a földesúrnál, mind a mezőváros nemes és jobbágyi esetleg más jogállású lakójánál. A vidéki bor behozatalával kapcsolatos vármegye előtti perben 1593-ban a bor sorsáról azt vallja Gombos János nemes személy: kitt el adot, kitt ki árúltt, kitt megh Ittak.^

2 A kiárulás, kimérés megfelel a földesúr kocsmáitatásának, amennyiben a miskolciak is az év meghatározott időszakában, Szent Mihálytól karácsonyig esetleg Szent Györgyig a városban közvetlen fogyasztásra adhatják el a bort házuknál, a piacon esetleg kocsmában, természetesen a földesúri kocsmáitatás kényszerítő körülményei nélkül. A város jelentős belső fogyasztására vall és az itt megfordult idegenek meglehetősen nagy számát mutatja, hogy a piacon és a saját házuknál is mértek bort a miskolciak. Gombos János 1596-ban Máté apostol ünnepe táján Veres Mihály papszeresi házából saját házába visz két hordó bort, hogy ott kimérje (ad domum propriam suam aducat és [sic!] educillet).

603 A templom melletti domboldalon húzódó Papszerről Gombos Jánosnak valószínűleg jobb topográfiai adottságú házához akarta vinni a borokat, amely alkalmasabb lehetett a bor kimérésére. 1593-ban Bellény Zsigmond piaci (forum publicum) nemesi házában mérette ki a Parasznyán vett borokat,

604 1592-ben pedig 80 hordó gyöngyösi bort mértek ki a miskolciak a Piac utcán (in foro publico ... vendita fuissent).

60 De árultak vásáron is bort a miskolciak, ha nem is a miskolcin, hanem Mohiban. 1589-ben Borbély Mihály és Horváth Ferenc „Monyban hordott mérnek vala,"

606 de Fánchy János is itt árult a borból 1562-ben 400 forintot.

607 A város kocsmáitatásának adminisztrációja nem szerepel a 16. századi forrásokban, nem tudjuk bizonyosan, hogy volt-e ekkor kocsmája. Saját mészárszékkel rendelkezett a város központjában, 1550-ben ugyanis I. Ferdinánd egy magszakadás miatti puszta házat és telket adományoz a töröktől sokat szenvedett Miskolc városának, mégpedig a jobbágyi járadékok alóli felmentéssel együtt.

608 Az 1563-as urbáriumban öt városi tulajdonú ház van (proprias ad oppidum pertinentes),

609 ezek egyikében, esetleg több helyen is mérhették a bort a város számára. A bornak a 16. század utolsó negyedében valószínűsíthető nagymérvű helyi keresletére, annak helybeni fogyasztására a Borsod vármegyei törvényszéki akták (Acta Judicialia) között fennmaradt peres jegyzőkönyvek szolgálnak. Emlékszünk Bellény András borainak szétfolyatására és megbecstelenítésére,

610 aki a vármegye előtt perre vitte az ellene elkövetett erőszakos cselekedetet.

611 A perből kiderül, hogy a miskolci tanács megbízásából többen erőszakosan elvették Bellény András nemes személy 4 hordó borát, a hordó fenekét kivágták és felaprították a háza előtt a piacon, a bort kifolyatták és „ittak raytha az disznók". A peres anyag szerint a város a rendkívül magas török adó és más súlyos bajok miatt olyan határozatot hozott, hogy a borokat a város univerzitásának/kommunitásának hasznára kezdik kimérni (in rationem iniversitatis oppidanorum aeducillare cepissent). Bel602BmLt 501/c X. I. 157. 603 BmLt 501/c XVIII. VIII. 1. 604 BmLt 501/c X. I. 157. 605 BmLt 501/c XVIII. VII. 56. 606 BmLt 501/c XVIII. V. 6. 607 OL NRA 266/8 608 Szendrei 1890 III. 210-211. 609 Uo. 232. 610 BmLt 501/1 2.k. 660. 611 BmLt 501/c X. I. 157.