Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Officina Musei 2. Miskolc, 1995)

KÍSÉRLETEK A GYERTYÁNVÖLGYI ÜVEGGYÁRTÁS FELTÁMASZTÁSÁRA

KÍSÉRLETEK A GYERTYÁNVÖLGYI ÜVEGGYÁRTÁS FELTÁMASZTÁSÁRA A gyertyánfölgyi üveggyár sorsa kezdetektől összekapcsolódott a miskolci kereskedő tőkével. Az üveggyár termékeinek értékesítéséről a Koós család személyében egy tőkeerős miskolci kereskedőcsalád gondoskodott. A család feje, Koós Soma azonban 1895-ben csődbe jutott, s ezzel az üveggyár finanszírozó forrása annyira elapadt, hogy Schusselka Gusztáv, az üzem cseh származású bérlője 1897-ben fizetésképtelenséget jelentett be.

124 Az üveggyárnak helyet adó uradalom tulajdonosa, a Pénzügyminisztérium és a szaktárca, a Földmüvelés- és Kereskedelmi Minisztérium a bukás okait kutatva az objektív tényezők mellett fontos szerepet tulajdonított a szubjektív tényezőknek is. Megítélésük szerint az üveggyár csődbejutását a bérlő és különösen annak két fia költekező életmódja siettette. A Schusselka család férfi tagjai idejük nagyobb részét inkább szórakozással töltötték, mintsem a termelés menedzselésével.

125 Schusselka Gusztáv egyébként Borsod vármegye 196 legtöbb adófizetőjének 1884-ben a 97., 1885ben a 86., 1887-ben 102., 1891-ben és 1892-ben a 58. volt.

126 Miután a gyertyánvölgyi gyár leállította termelését, a munkások egy része még egy ideig a telepen maradt és a termelés újraindításában bizakodott. 1900-190l-re azonban a gyár egykori 300 munkása közül már egy sem maradt a telephelyen, újabb helyeken telepedtek le munkát keresve, közülük többen az új sajószentpéteri üveggyárban vállaltak munkát. 1904 végén Sovánka István, a szecesszió időszakának legjelesebb üvegművésze fejében született meg a gondolat a gyertyánvölgyi gyár újraindítására. Sovánka István 1858-ban született Liptószentmiklóson. 1875-1880 között a zayugróci fafaragó iskolában tanult, majd egy ideig az ismert szobrász, Zala György műtermében dolgozott. Rövid időn belül pályát választott és üvegtervezéssel, üvegkészítéssel kezdett el foglalkozni. O vált a francia irányzatú réteges üvegek magyar mesterévé és a réteges üvegek készítésének szentelte hátralevő életét. Sovánka művészete az utóbbi években került az érdeklődés középpontjába. A Gömör megyei újantalvölgyi üveghutában ért el kirobbanó hazai és nemzetközi sikereket. 1896-ban a millenniumi kiállításon bemutatott nagyméretű keresztelőedénye már maratott eljárással készült. Bár a keresztelőedény a historizmus stílusjegyeit hordozta, de a maratás technikája már Sovánka új stílus, a szecesszió iránti vonzalmáról tanúskodott. A réteges üvegek maratással történő díszítése biztosította a legnagyobb lehetőséget a szecesszió jellemző díszítmé124 Erdészeti Lapok, 1898. évf. Árverési hirdetmények. 125 Katona /., 1983. 27. 126 Borsod-Miskolczi Értesítő 1884. október 1.18. évf. 40. sz.; 1885. október 1.19. évf. 39. sz.; 1887. október 20. 21. évf. 42. sz.; 1891. október 15. 25. évf. 42. sz.; 1892. december 1. 26. évf. 48. sz.