Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Officina Musei 2. Miskolc, 1995)
A BÜKKI ÜVEGHUTÁK TÁRGYI EMLÉKEI
A miskolci asztalos céh első üveges mesterei mellett tanulták a későbbi céhes iparosok az üveges szakmát, mesterséget. Schir Ferdinándtól 1848-ban szabadult Cselkovits Ferenc, 1851-ben pedig Varga György és Szentléleki Máté. Czibula József üveges mester tanítványa volt az 1848-ban felszabadult Cibula Imre, valamint az 1851-ben szabadult Kohulák Vilmos és Muha András. 18511853 között 8 új mesterrel szaporodott a miskolci asztalos céh, de nemcsak Miskolc és közvetlen környékének üvegesei tanulták itt a mesterséget, hanem távoli területek szülöttei is itt sajátították el a bükki üvegiparon kialakult céhes mesterség fortélyait. 1850-ben „Hermanovszky Netusz Rosnyai születés", „Treznai János ábrányi születés", „Czetka Ferentz kövesdi születés", 1853-ban pedig „Nemes Péter keretsendi születés" sajátította el többek között az üveges szakismereteket. Több idegen mester is költözött Miskolcra és kérte felvételét az asztalos céhbe. 1853-ben Popovits Péter becskereki üvegesmester kérte a céhet, hogy mint „helybeli lakost fogadnánk társaságunkba". 164 A 19. századi modern kristály stílusnak megfelelő díszítéseket kezdetben idegen, általában német származású üvegesek honosították meg. Német üvegest alkalmazott Hirsch Emánuel miskolci kereskedő is, aki „Közép piaczon Tettes Özvegy Lengyel Sámuelné asszony házában fel állított üvegkereskedését bátorkodik a' t. cz. Közönségnek ajánlani - 's figyelmezteti arra, hogy állandóan egy ügyes metszőt tart tárában, ki mindenféle szép metszéseket, czimereket, 's neveket leggyorsabban, 's legjutányosabb áron végre hajt mindenkor szemlélhetők ezen metszési példányok nagy mennyiségben a' fenti írt Kereskedésben". 165 Ugyancsak német üvegest alkalmazott 1844-ben Grosz Mayer, aki szintén „tisztelettel jelenti a t. cz. közönségnek, hogy üveg kereskedése csekély díjjért a vásárlandó üveg neműekre a legszebb rendes és gothicus betűket, tájékokat s más egyebeket a legnagyobb ügyességgel metszeni mindenkor kész, ebbeli gyors szolgálatát ajánlván". 166 Csupán a 19. század második felében ajánlották magyar mesterek üvegmetszői tudásukat a vásárlóknak. A paraszti, polgári és nemesi háztartások leltárainak, hagyatéki anyagának vizsgálata a kor ipari jellegű üveges tevékenységi körének bemutatása egyaránt arra utal, hogy az üvegtermékeknek a 18. századi jelentéktelen szerepével szemben a 19. században egyre jobban érvényesülő hatása volt. Az üveggyártás gyáripari jellegűvé válása következtében az üvegtárgyak beszerzése elérhető lett minden háztartás számára. A városi polgárság üvegszükségletét nemcsak a városi céhes ipar biztosíthatta, hanem a bükki hutatelepülések üveges mesterséggel foglalkozó lakossága is. A gyáripari jellegű üveg előállításával párhuzamosan a hagyatéki leltárakban is egyre gyakrabban jelentek meg az üvegtárgyak, de az üveg - mint használati cikk - szerepe, jelentősége sohasem vehette fel a versenyt a fazekasipar és a paraszti háziipar termékeivel. Az üvegkészítés technikai nehézségei, a termékelőállítás költségei miatt az üvegáru nem válhatott a háztartások nélkülözhetetlen darabjává. 164 A miskolci asztalos céh iratai. HOM. HTD. Ltsz. 76.10.1. 165 Miskolczi Értesítő. 1842. jún. 7. szám 166 Miskolczi Értesítő. 1844. nov. 18. szám
