Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Officina Musei 2. Miskolc, 1995)

ÖSSZEGZÉS

ÖSSZEGZÉS A diósgyőri koronauradalom területén működő üveghutákban nem készültek egyedi, külön megrendelésre művészi értékű tárgyak, amelyek a magyar üvegművesség történetében korszakalkotó, kiemelkedő fontosságúak lennének, írott források nem teszik lehetővé a bükki üveggyártásra jellemző formai jegyek, díszítőmotívumok meghatározását, illetve pontos körülhatárolását. Ezért a bükki huták tárgyi emlékeinek bemutatásakor a vizsgálat azokra az üvegtermékekre irányulhatott, amelyek rendszeres gyűjtés eredményeként kerültek a múzeumba. Az elemzés alá vett tárgyak a diósgyőri koronauradalom egykori településeiből és a Bükk hegység kis elzárt falvaiból származnak, s hozzávetőleges pontossággal megállapítható róluk, hogy az óhutai, újhutai, répáshutai és gyertyánvölgyi üvegkészítő műhelyekben készültek. Ezek az üvegtárgyak nem viselik magukon sem a zempléni, sem a parádi üveghuták termékeire jellemző specifikus tulajdonságokat, s az előállítás és a díszítőtechnika szempontjából egyaránt távol állnak a cseh-osztrák üveggyárak gyártmányaitól. A legkezdetlegesebb hutatechnikával készült termékek régészeti feltárások során előkerült leletanyaggal való összehasonlítására is lehetőség nyílott, s ez az összehasonlítás is minden kétséget kizáróan azt bizonyította, hogy az ép, rendelkezésre álló anyag és a régészeti leletanyag között kontinuitás létezik.

167 Bár egyes kutatóknak az a véleményük, hogy a különböző üveghuták termékeinek meghatározása nehéz feladat, mert az üvegművességre - mint sajátos iparművészeti ágra - sohasem volt jellemző a területi jellegzetességek szerinti éles elkülönülés.

168 Azonban mégis valószínűnek tartjuk, hogy a bemutatott üvegek bükki termékek, mert a helyi előállításon kívül semmi más nem indokolja származási helyükre, a Bükk hegység nehezen megközelíthető, elzárt településeibe kerülésüket. Az üvegtermékek bemutatása a bükki üvegipar történetéről alkotott kép kiegészítésén túl kiindulópontul szolgál ahhoz is, hogy a bükki üvegipar termékeinek a magyar üvegművesség történetében elfoglalt helyét és szerepét meghatározhassuk. A bükki üveghuták történetének bemutatásakor az egyes üzemek termékelőállításából képet alkothattunk az ablak- és öblösüveg készítés korszakonként egymáshoz viszonyított jelentőségének változásáról. Az óhutai üvegkészítő mű167 Komáromy J., 1957. 71., 73-78. Ez a munka a miskolci Sötét kapu melletti ásatások eredményeit dokumentálja. A rétegenként előkerült üveganyagot rendszerezetten mutatja be. A töredékek talp és oldalfal kiképzései, színük, valamint koruk egyértelműen bükki készítésre utalnak. 168 Igazat kell adnunk Borsos Béla megállapításának, mert a közönséges parasztüvegek, így a cseh és a német Waldglas, valamint a magyar parasztüvegek nagy formai hasonlóságot mutatnak. Ezek a termékek általában zöld és fehér színűek és a korabeli stílusirányzatokat egyesítik díszítményeikben. A bükki üvegek származási helyének meghatározása azonban lehetőséget nyújt a Borsos által megjelölt nehézségek áthidalására. Vö. Borsos B., 1974. 110.