Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Officina Musei 2. Miskolc, 1995)
A BÜKKI ÜVEGHUTÁK TÁRGYI EMLÉKEI
század elején 2 ft 15 krajcárt kellett fizetni egy ablak üvegezéséért. 146 A sajóládi pálosok 1721-1723 között a templomi ablakok üvegezéséért 30 Ft-ot, miskolci épületeinek ablakozásáért pedig 28 Ft 20 dénárt fizettek. 147 Jelentős üveges munkát végeztek a 18. század elején az avasi templom paróchiaépületének és scholájának építésekor is. A vásárolt üvegek összértéke 42 Ft 15 dénár volt. 148 A diósgyőri koronauradalom hivatali épületeinek létrehozásakor az uradalmi prefektus 663 Ft 47 krajcár értékű karikaüveget rendelt meg. 149 Az üveges munkák jelentőségére a diósgyőri koronauradalom összes épületeinek 1783-ban készült felértékeléséből következtethetünk, amikor szakmák szerint megszabták az egyes munkák értékét. Az uradalom összes épületének értéke 185 143 Ft 11 krajcár volt. Az épületek üveges munkái pedig 791 Ft 49 krajcárba kerültek, vagyis a kőműves, ács, lakatos, asztalos, fazekas munkák értékének 5%-át tették ki. 150 A 18. századi ablakkészítők személye jórészt ismeretlen. Több adat azonban arra utal, hogy 1750-től a diósgyőri uradalom területén óhutai üvegesek szállították rendeltetési helyükre az ablaküvegeket és végezték el az üvegezési munkákat. Az avasi egyház számadásai szerint is rendszeresen „az huttás üvegeseknek fizet"-ték a munkadíjakat. 151 1760-ban a ládi pálosok miskolci kerékgyártó házának 3 fába foglalt ablaka üvegezését szintén „huttabeli vitriarius" végezte. 152 Ezek az adatok egyértelműen arra utalnak, hogy az üvegkészítő üzemek szomszédságában kialakult hutatelepülések lakói a hutából beszerzett üvegekkel látták el a kor építkezéseit. Már ebben a korban is vándorló üvegesek voltak, mert az elszámolásokban mint idegen mestereket említik őket. 1773-ban Rózsa György görög kereskedő által bérelt uradalmi épület üvegezési munkáját egy Carolus Geistl nevű vitriarius végezte, majd néhány évvel később a miskolci Korona szálló üveges munkáinak felbecsülésére felkért Jacob Kestel nevű mestert is, mint idegeneket említik. 153 A bükki hutatelepülésekből származó üvegesek nevei rendszeresen szerepelnek a környező települések egyházi számadáskönyveiben, mint akik az üvegezési munkákat végezték. 1794-1872 között a kisgyőri református egyház számadáskönyvei szerint kizárólag újhutai lakatosok voltak az üvegesek, a Helytartótanácshoz küldött 1794. évi megyei jelentés viszont ennek ellenkezőjét állítja, mert szerinte az óhutai lakosok végezték az üvegezési munkákat. Ennek ellenére azt kell állítanunk a parasznyai, varbói, felsőgyőri, 146 Gyéressy B., 1975. 90. 147 OL. Acta Pauliana. Fasc. 158. fol. 57-85. No. 31. Sajóládi kolostor és templom kiadásai 1721-23. A Diósgyőrbe visszatelepült pálosok által végeztetett üvegesmunka értéke ennél jelentősebb, 103 Ft 5 krajcár volt. Vö. Gyéressy B., 1975. 87-98. 148 Miskolci Református Egyház Jegyzőkönyve I. 1736. 16. 149 BmL. XXI/601. A diósgyőri koronauradalom iratai 666. sz. irat „A Diósgyőri Üveg Huttában Hutás legények által különös üvegekk véghez vitt Munkajarul való reductio." 1767. 150 „Bets-iromány a Kamarális Uradalmi épületekrül, mellyek felsőbb rendelések következésében az ide tsatólt plánumok, valamintis az előforduló építésbeli szerek, s napi-bérek folyó aronrul szólló jegyzék szerint, az alul irtt felesküttetett egri Mesterek által mostani állapotjokhoz képest következendő módok felétettek és felbetsültettek." 1783. HOM. HTD. Ltsz. 78.21.1. 151 Miskolci Református Egyház Jegyzőkönyvei I. 1750. 148-149.; 1754. 153-158.; 1758. 185. 152 OL. Acta Pauliana, fasc. 165. fol. 63-64. No. 22. 153 OL. Kamarai iratok. Dep. Aedific. 1774. oct. No. 22.; Kam. Dep. Aedil. 1798. Fons. 2. Pos. 50. 1799.
