Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Officina Musei 2. Miskolc, 1995)
AZ ÚJHUTAI ÜVEGGYÁRTÁS TÖRTÉNETE
A hamuégetők feladata ennél egyszerűbbnek tűnik, de tevékenységük nemcsak a mesterségük nevében megjelöltekben merült ki. Ok készítették az elégett fák hamujából a hamuzsírt és ők állították össze az általában féltett titokként kezelt nyersanyagkeverékeket, amelyeket a műhelykemencében folyékony üvegmasszává ömlesztettek. A diósgyőri koranauradalom zálogból való kiváltása után felépített üveghuta létét nemcsak a bécsi udvar gazdaságpolitikája veszélyeztette. 1774-ben, miután Simonides János személyében új hutásmester került az üzem élére, az üvegkészítő műhely „Véletlen Tűz támadás" következtében leégett. Maga a hutásmester is tetemes anyagi károkat szenvedett, „...matériákban melly porrá lett többet mint 600 Rhforintokat". Ezen kívül - mint ezt egy kérvényében is írta „...aprólékon kívül Nyolcz Szamos Marhaimtul fosztattam meg". A bükki üveggyártást a természeti katasztrófa mellett a munkaerőhiány is veszélyeztette. Nem véletlen, hogy a hutásmester „...legényeim nélkül kell ellennem, most is nehezen lehetett őket más hutákbul előhínom" hivatkozással kért sürgős segítséget az üveghuta újjáépítésére. 88 Az üveghutával együtt leégett az üzem szomszédságában kialakult telep is, amely 37 épületből állott, míg a szomszédos Ohután 62 lakóépületet tüntettek fel ugyanebben az időben a források. 89 A diósgyőri koronauradalom igazgatósága és részben Borsod vármegye támogatásával újjáépített üveghuta 1775-ben már termelt. A 12 öl hosszúságú és 5 öl 2 láb szélességű hutaépületet a mályinkai, felsőgyőri és kisgyőri lakosok robotmunkában építették fel. Az üveghutát a korábbi tűzeset ellenére ismét fából készítették, s tetejét zsindellyel fedték, a kemencék pedig kőből épültek. A hutaépület mellett állott a hutásmester két szoba, konyha, kamra osztatú lakóháza, amelynek az építőanyaga szintén fa volt. Az ablaküveg készítésére egy régi különálló épület szolgált, amelyet még a tűzvészt megelőzően, feltehetőleg 1755ben emeltek. Ez a műhely azonban olyan rossz állapotban volt, hogy csak nagyon ritkán dolgoztak benne. 90 A bükki üveggyártás történetében az új üveghuta felépülésével egy új korszak kezdődött el. 1775 után alakultak ki ugyanis a manufakturális termékelőállítás feltételei, amelyet az üveghuta bérlője és az uradalom közötti kapcsolat alakulása, a nyersanyaglelőhelyek és a munkaerő biztosításában bekövetkezett változások együttesen határoztak meg. Simonides János hutásmester 1776-ban 20 éves időtartamra bérleti szerződést kötött az uradalommal. Évi 600 rénes forintért megszerezte az üveggyártás jogát és a hutához tartozó földterületeket, amelyekhez külön bérleti szerződés alapján még a Kisgyőr határában levő Somogy és Belvács nevezetű rétek is tartoztak, s amelyek az üzem igásállatainak takarmányozását tették lehetővé. 91 Si88 BmL. Politicorum Actorum... Mat. III. Fasc. III. fr. 296. Simonides János vármegyéhez intézett kérvénye 1774-ből. 89 OL. Khuen Héderváry Lt. Grassalkovich rész I. C. Elenchus 128. 90 OL. Delin. 6-579. A diósgyőri koronauradalom összeírása 1775 augusztusában. 91 BmL. XI/601. A diósgyőri koronauradalom iratai. 607. sz. irat. Perceptorium Fixarum... 1776.; 605. sz. irat. Árendabeli Contractus 1776.
