Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Officina Musei 2. Miskolc, 1995)
AZ ÜVEGGYÁRTÁS KEZDETE A BÜKK HEGYSÉGBEN
többségükben szlovákok, részben lengyelek és magyarok voltak, akik a Felvidék különböző területeiről települtek be. Letelepedésük a Bükk hegység déli, vízben és termőterületben szegény, emberi letelepedésre alkalmatlan területére történt, ahol csakis az üveggyártás hozott létre települést. 73 A lakosság nagy része még a 18. század derekán is idegen anyanyelvű volt, „fele sem beszéli a magyar nyelvet". 74 A Diósgyőrtől „hat negyed óra" távolságra épített üvegkészítő üzem három épületből állott. 75 Töromalomból, égető kemencéből és hutaépületből. A Márkus patak vízienergiájával működtetett két törotönkkel felszerelt törőmalomban készítették elő az üveggyártáshoz szükséges nyersanyagokat, amelyek szinte korlátlan mennyiségben fordultak elő a Bükk hegységben. Az üvegkészítés egyik legfontosabb alapanyagának, a hamuzsírnak előállítására legjobban megfelelő bükkben rendkívül gazdag volt az uradalom erdőbirtoka. Óhuta közvetlen közelében „makk termő erdők voltak Zsérc felé 3 mértföldnyire, Visnyó felé 2 mértföldnyire, Varbó felé egy mértföldnyire és Bábony felé 1/4 mértföldnyire". 76 Az üvegkészítéshez szükséges mész beszerzése a legkönnyebb feladatnak számított, mert a Bükk mészkőhegység és területén a 13. századtól foglalkoztak mészégetéssel. Hasonlóképpen korlátlan mennyiségben állott rendelkezésre kvarc homok is, amely a terület talajának közvetlen fedőrétegét alkotta. 77 A három épületből álló üvegkészítő üzem egyik egysége a törőmalom volt, amelynek leltára a következő: 1. A kerék tengelyére való vasabroncsok 4 drb 2. Ugyanezen a tengelyen levő kifolyó nyílás, amelyet csapnak neveznek 2 drb 3. A fatörzseket összeszorító abroncsok 2 drb 4. Ugyanazon a fatörzseken levő törőeszközök vasból 2 drb 5. Régi és használt teknő, amelyben az összetört kő porát tárolják 2 drb 6. Egy szitának nevezett eszköz és egy másik régebbi drótból készült rostának nevezett eszköz 2 drb A törőtönkökkel összetört, előkészített nyersanyagokat a kívánt arányban összekeverve a hutaépületben dolgozták fel. Az üveghuta épülete érdekes módon a nagy tűzveszély ellenére is kőből és fából készült, illetve tetejét zsindellyel fedték. Az épületben négy kőből épített kemence volt. Valószínűleg minden egyes kemencének a közvetlen megközelítését óhajtották lehetővé tenni, mivel az épületnek négy bejárata volt. A kőből épített kemencék más-más feladatok elvégzését tették lehetővé, s egyben az üvegkészítés egymástól jól elkü73 BakJ., 1932. 6. 74 Diósgyőri huta 1746. évi canonica visitatio-ja. HmL. Egri Érseki Egyházi Levéltár. Archívum Vetus. Canonica visitatiok. 3412. rakt. szám. 163-164. 75 HmL. Egri Káptalan magánlevéltára. Nagypréposti iratok III. (Miscellanae) XII-2/d/63. conscriptio dominii Diós Győr 1744. A hutainventáriumban néhány tételben szereplő eszköz neve olvashatatlan, csak feltevésekre ad lehetőséget. Ezeket az egyes részeknél jelöljük. 76 A diósgyőri uradalom erdőségeinek 55%-a még a múlt század végén is bükkerdő. Vö. Szilas G.-Kolossváry Szné., 1975. 141.; A Miskolci Magyar Királyi Erdőigazgatóság kezelése alá tartozó kincstári uradalom történelmi és gazdasági rövid ismertetése. HOM. HTD. Ltsz. 53.3569.1. 77 Halmay B.-Leszih A.. 1929. 442., 486., 493.
