Fügedi Márta: Állatábrázolások a magyar népművészetben (Officina Musei 1. Miskolc, 1993)

A SAS

Balogh-nemzetség címerállataként. A Széchyek egyik ősének, Dénes asztalnokmesternek 175 pecsétjén is már 1328-ban feltűnik a sas. Kassa városának Nagy Lajos királytól nyert címerét (1369) 1502-ben II. Ulászló a címer közepére helyezett, félbevágott koronás lengyel sassal bővítette, amelyről adománylevelében a következőket írta: „...ez a mi nemzetségünk ősi címere, amellyel titeket különleges királyi kedvtelésünkből feldíszítettünk és amire magatokat a mi uralmunk kezdetén, halhatatlan tetteitekkel mindjár érdemessé tettétek..."

1 6 A görgényi várban megmaradt kőbe faragott 17. századi Jagelló-címeren is szép formájú koronás egyfejű sast örökítettek meg. Tárgyak díszítményeként a 15. század végén, Mátyás udvarában egy kályhacsempén tűnik fel először a kétfejű sas, amikor is egy teljes vértezetbe öltözött vitéz kezében tartott címerét díszíti.

177 A kétfefű sas általános elterjedési ideje hazánkban azonban a 16. századra tehető, amikor az ország egyik része a Habsburg-uralkodók fennhatósága alá kerül. A 16. század második felében már pénzeinken is megjelenik a kétfejű sasos ábrázolás, mellén az ország és az uralkodó egyesített címere. Mohács után, a kettős királyság idején a magyar zászlóra is felkerül a sasos címer. I. Ferdinánd zászlajának egyik oldalán a király sasos, másik oldalán pedig az ország címere díszlett. Példa erre a Nemzeti Múzeumban őrzött 1623-ból való ezredzászló is, amelynek egyik oldalán a Madonna, a másikon pedig kétfejű sasos címer van. Később a hadizászlókon ez a kétoldalas ábrázolás általánossá vált. A 16. századi fegyvereken is gyakran találkozunk kétfejű sasos ábrázolással. Egy 1571ben készült alabárdon a sas fején korona, a mellében címer van, de karmaiban nem tart semmit. Ágyúkat is gyakran díszítettek kétfejű sasos címerrel. Egy 1574-ben öntött ágyún a sas fejei fölött korona, mellén egy négyosztatú címer, amelyet az aranygyapjas rendjel szalagja vesz körül. A budai vár sétányán, a Hadtörténeti Múzeum előtt kiállított ágyúk között is van sasos címerrel díszített; egyik 1726-ban, a másik 1729-ben készült.

178 Vannak adataink azonban arról is, hogy a nemzet nem ismerte el jogosnak a kétfejű sasos címer használatát, és többször tiltakozott is ellene. Pl. az 1832-36-os országgyűlésen Veszprém vármegye kérte a következőket: ,,a) minden Magyarországon vert pénzek magyar jelekkel és körirással készüljenek; b) minden köz- és kamarabeli épületek magyar címerekkel és felírásokkal ékesítessenek, a magyar kereskedők hajóira, de egyéb magyar hajókra is magyar címer tétessék, úgy szintén a katonaságnál is az ország színei hozathassanak be, és mindennemű országos intézetekben az ország címere és pecsétje 179 használtassék; a hivatalos pecsétek szintén magyar felírással legyenek." 175 Vö. Kozák Károly 1963. 165. 176 Kozák Károly 1963. 166. 177 Kozák Károly 1963. 165-197. és Voit Pál 1954. 118-122. 178 Vö. Kozák Károly 1963. 166. 179 Idézi Kozák Károly 1963.166.