Fügedi Márta: Állatábrázolások a magyar népművészetben (Officina Musei 1. Miskolc, 1993)

A MADÁR

3. kép. Szálánvarrott lepedőszél (Pécs, Baranya m. 1766.) Észak-Dunántúlon, a Rábaközben is sajátos madaras-keresztszemes hímzésstílus élt, lepedőszéleken, párnahéjakon egyaránt (4. kép). Gervers-Molnár Veronika e szálánvarrott munkákon az olasz brokátok szerkezetét és virágait véli felfedezni. A szemközt álló madárpár végső soron bizánci eredetű mustráját a perugiai szőttesek, velencei szövetek is közvetítették.

105 A hímzett textíliák funkciója sajátosan módosította a díszítmény hagyományos szerkezetét. A párnavégeken így a középhím igénytelen keskeny sávvá vált, a főminta pedig ennek két oldalára került. A madaras mustrák is rendre peremdísszé vál4. kép. Szálánvarrott lepedőszél (Pécs, Baranya m. 18. század) 105 Vö. Gervers-Molnár Veronika 1983. 15. 106 Vö. Magyar Néprajzi Lexikon IV. 1981. 291., továbbá Jámbor Kálmánná 1978.