Fügedi Márta: Állatábrázolások a magyar népművészetben (Officina Musei 1. Miskolc, 1993)

A KÍGYÓ

169. kép. Faragott fedeles kapu (Erdély, 1878.) tószárnyán szimmetrikusan elhelyezett két kígyó tekergőzik felfelé, virágos-leveles ágak között. Festett fogason, tálason és Kalotaszegen a menyasszonv szekerére való díszes jármon is kígyó tekergőzik virágmotívumok és madarak között

4 (167-168. kép). A kígyómotívum megjelenik a kapuk díszítményei között is. A székelykapuk kapufélfáin a hullámzó virágos-leveles díszítmények között a kígyó néhol mintegy a virágok hullámvonalas szárát helyettesíti, és pikkelyekkel jelzett kígyózó testéből nőnek ki és ágaznak szét a leveles és virágos ágak. Megállapíthatjuk, hogy a növényi környezetben maga is „növényivé" válik, így alkalmazkodik a kompozícióhoz

401 (169. kép). A kaputetőn kígyóval díszített fedeles kiskapuk divatban voltak Hajdú-Bihar megyében is. Dankó íme írja:

402 „a kapu szemöldökfáját védő koporsótető tetejére deszkából fűrészelt galambokat állítottak, és sok esetben a galambok alá egy vagy két kígyót is tettek, szintén deszkából kifűrészelve". Hasonló kígyós kiskapuk az Alföld más vidékén is készültek.

403 Ez a kígyós kapu eredetileg feltételezhetően azt a házikígyót jelképezte, amelv^ szerencsét hozott a házra, illetve mindazokra, akik a kapun, a kígyó alatt áthaladVégül említésre érdemes még, hogy az Európa-szerte elterjedt kovácsolt vas kígyóformájú eszközökhöz, díszekhez magyar példaként említhetjük a vasból kovácsolt fogasokat és a szekerek vasalásán található élethűen kikovácsolt kígyókat. 400 Közli Kardalus János 1983.; Vö. Kocsi Márta-Csomor Lajos 1981. és Bátky Zsigmond-Györffy István-Viski Károly 1928. 191., 148 401 Vö. Malonyai Dezső 1909. 144., 146., és Bátky Zsigmond-Györffy István-Viski Károly 1928. 163165. 402 Dankó Imre 1968. 373. 403 Vö. Bellon Tibor-Szabó László (szeA.) 1987. 11. 404 Vö. Erdész Sándor 1984. 148. és K. Csilléry Klára 1980. 194. 405 Vö. Farkas József 1981. 950-951.