A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

FIATAL NÉPRAJZKUTATÓK II. KONFERENCIÁJA - Paál Zsuzsanna: Az élettörténet mint néprajzi forrás

Az élettörténet mint néprajzi forrás Paraszti élet Rákospalota-Ófaluban című szakdolgozatom három asszony életének eseményeit dolgozza fel az asszonyok elmondása alapján. E speciális forrás révén bemutatható a három egyén életterét képező és életpályáját meghatározó közösségi életmód, tekintettel arra, hogy hagyományos paraszti múlttal rendelkező faluról van szó. Vizsgálatom az adott kultúrában az életmód jellegzetességeinek megragadására irányul. A kultúra valamikori viszonylagos mozdulatlansági állapotát, azt követő megváltozását és mindennek tudati lecsapódásait a benne élő egyének értékelő megjegyzései, elbeszélései teszik megismerhetővé. A három asszony életének kétszeresen (először maga az életét mesélő egyén, majd a vizsgálat végzője által) szelektált eseménysorozata a közösségi viselkedés egy metszetét adja. Az életesemények leírását kísérő, az elbeszélő adta magyarázatok és értelmezések idézése azért fontos, mert azokban rejlik a kultúra megismerhetőségének lehetősége. Éppen ezért az elbeszélő szavai és egyéni véleménye az elsődleges tárgyai a kutatásnak. Az adatok feldolgozása során elsődleges feladatomnak tartom az idézetek lehető legnagyobb számban való közlését, ami reményeim szerint a dolgozat olvasmányosságát is szolgálja. Végeredményben igazolni és példázni szándékozom dolgozatommal az élettörténet - mint a társadalomtudományok fontos forrásanyaga - létjogosultságát a néprajzi feldolgozásban. Eredményeim vázlata: A munka és az életmód minőségét, a hagyományos társadalmi intézmények és kapcsolatok elemzését tehát az élettőrténeti idézetekre építettem. így gazdagon tárul elénk a palotai közösség gazdasági, társadalmi élete és történelme. A két fő gazdasági tevékenység: a tejkereskedelem és a piacra termelés széles körű gyakorlata, mely belterjes zöldségtermesztésen alapult és a tsz-korszakig a parasztnépesség megélhetésének alapját képezte. De milyen irányúak az azt követő változások? Az élettörténetek feldolgozása révén lehetővé vált számomra a következő-jelent és múltat érintő, ugyanakkor az egyén szűk közösségében elfoglalt helyét és helyzetét megvilágító - négy kérdés megválaszolása: 1. Az életmód hogyan változott meg a vizsgált generáció élete során? Az élettörténetekben hogyan nyilvánul meg a falu sajátos fejlődésvonala? 2. Az élettörténetek tükrében milyen női életstratégiákkal találkozunk Rákospalota-Ófaluban? 3. Mik az emlékezés folyamatának jellemzői? A női emlékezés. 4. A hagyományos közösségi és családi kapcsolatok és módosulásuk. Élettörténeteim előadói nők és ez rányomta bélyegét a dolgozatban közölt adatokra. Tapasztalataik, életpályájuk keretei női szerepüknek megfelelően alakultak. Saját falusi kultúrájukról való egyéni koncepciójuk a nők Palotán betöltött szerepét tükrözi. Ez nem azt jelenti, hogy egyoldalú a kép az adott közösségről, hanem női látásmóddal, más színben tűnik fel előttünk a kultúra, nem úgy mintha férfiak és nők élettörténetét