A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

FIATAL NÉPRAJZKUTATÓK II. KONFERENCIÁJA - Bodnár Mónika: Húsvéti táplálkozási szokások a történeti Abaúj-Torna megyében

Húsvéti táplálkozási szokások a történeti Abaúj-Torna megyében Kutatásaimat a Csereháton, Krasznokvajdán és vonzáskörzetében -Szászfa, Pamlény, Keresztéte, Perecse, Büttös, Kány - valamint az e területtől mintegy 10-15 km-rel nyugatabbra eső Bódva-völgyi falvakban, a Szlovákiában található. Horváti (Chorváty), Tornaújfalu (Turnianska Nová Ves) és Zsarnó (Zarnov), valamint a magyarországi Hídvégardó településeken végeztem.

1 Krasznokvajda zömében római katolikus település, de élnek itt kis számban görög katolikusok és reformátusok is.

2 Szászfa nagyrészt református,

3 Keresztéte római katolikus.

4 Pamlényban Fényes Elek szerint fele-fele arányban élnek katolikusok és reformátusok. 5 Századunk közepe tájára ez az arány úgy módosult, hogy a lakosság fele római katolikus, egynegyed-egynegyed része pedig görög katolikus illetve református.

6 Büttöst Fényes Elek magyar-orosz faluként jelöli, de érdekes módon (talán tévedésből?) zömében római katolikus lakosságot említ, görög katolikusokról egyáltalán nem tesz említést.

7 Ezzel szemben Csíkvári szerint az 1732 után újjátelepített Büttös lakossága századunk közepe táján mintegy 54%-ban római katolikus és 34%-ban görög katolikus. 8 A fennmaradó két településen - mindkettő 18. századi telepítés, s Fényes Elek mindkettőt orosz faluként jelöli - zömében görög katolikus lakosság él.

9 Kány esetében vallási (és ezzel szoros összefüggésben etnikai) hovatartozásra enged következtetni az a megállapítás, miszerint lakossága egyharmad részben magyar, kétharmad részben tót.

1

" Az utóbbi három faluban különösen, de az egész vizsgált területre vonatkoztatva is érvényes az a megállapítás, hogy nagyon gyakori és teljes mértékben elfogadott a görög-római vegyesházasság. A Bódva-völgyi falvak lakosságának vallási megoszlását tekintve: Tornaújfalut

11 és Hídvégardót

12 zömében római katolikusok lakják, de reformátusok is élnek a faluban, sőt néhány görög katolikus is, ők vegyesházasság révén. ZsarnóX fele-fele arányban lakják a római katolikusok és reformátusok,

13 míg Horvátiban zömében görög katolikusok élnek.'

4 * A húsvéti ünnepeket a nagyböjti időszak előzi meg. Ennek hossza az évszázadok során többször változott, mígnem az 1918-as Codex Iuri Canonici feloldja a nagyböjti zsírtalanságot. Ennek ellenére a legtöbb vidéken máig él a nagyböjt emléke, sőt többkevesebb szigorral gyakorolják is azt. A nagyböjt a római katolikusoknál hamvazószerdán, a görög katolikusoknál két nappal korábban, már hétfőn megkezdődik. Ennek az eltérésnek az a magyarázata, hogy a görög katolikusoknál a hétfők, szerdák és péntekek (egyébként a nagyböjti időszakon kívül is) szigorú böjti napok. Ez a szigor napjainkig érezhető különbséget jelent a görög és a római katolikus lakosság böjti táplálkozási szokásaiban. Jelen beszámolómban nem tartom fontosnak a nagyböjti és a húsvéti ételféleségek felsorolását, annál is inkább, mivel ezt a három szlovákiai településre vonatkoztatva