A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)
FIATAL NÉPRAJZKUTATÓK II. KONFERENCIÁJA - Vida Gabriella-Katona Judit: A néprajzi tárgygyűjtemények gyarapítása és kezelése
A néprajzi tárgygyűjtemények gyarapítása és kezelése A néprajzi tárgy fogalmát Piróth István járta körbe az előadásában, számunkra azonban az elsődleges probléma a néprajzi műtárgy fogalmának tisztázatlansága. A muzeológiaelmélettel, egyáltalán magával a muzeológiával foglalkozó magyar nyelvű irodalom egyáltalán nem tartalmazza a definícióját. A néprajzi muzeológiával foglalkozó publikációk többségéről elmondhatjuk, hogy felületesek, a semmitmondásig általánosítóak, következetesen kerülik az alapfogalmak tisztázását. Leginkább múzeumok, műtárgygyűjtemények történetére, múzeumszervezeti felépítésére, valamint az aktuális, közgyűjteményekre vonatkozó törvények és szabályrendeletek rögzítésére és ismertetésére szorítkoznak. Érdemes ebből a szempontból kézbe venni a lexikonokat. A Magyar Néprajzi Lexikonnak pl. semmilyen muzeológiára vonatkozó címszava nincs. A művészeti szakirodalom műtárgy fogalmon kizárólag az esztétikai értékkel bíró műalkotást érti. Nyilvánvaló, hogy a képzőművészet műtárgyelemzése nem azonosítható a néprajzi műtárgy fogalmával. Az ún. magas művészet és a népművészet összevetése, különbözőségeiknek és azonosságaiknak rögzítése ugyan már megtörtént, azonban nem követte ezt a muzeológiai szempontú továbbgondolás. Ez okozza a múzeumi gyakorlatban tapasztalható bizonytalanságot, az ad hoc, ill. a muzeológus szubjektuma által befolyásolt gyűjteménygyarapítást. A gyakorló muzeológiában úgy merül fel a kérdés, hogy milyen tulajdonságok, azoknak milyen kombinációja határozza meg egy-egy tárgy néprajzi közgyűjteménybe kerülését. Egyértelműek-e, tudományos elvek alapján kijelölhetőek-e a gyűjteménybe kerülés szempontjai? Lehet-e egy adott életmódot, kultúrát, tárgyak együttese által kódolni és megőrizni, s ha igen, milyen módszerrel történjen ez? Milyen hitelességgel tükrözi vissza a valóságot? Hogyan közelítsünk a néprajzi közgyűjteményekhez: mint szép tárgyak együtteséhez, vagy mint tudományos információkat hordozó adattárhoz? Az minden gyakorló muzeológus számára nyilvánvaló, hogy nemcsak a kizárólag népművészeti szempontból értékes tárgyakat kell közgyűjteménybe helyezni, tehát - ha úgy tetszik - nemcsak a képzőművészetek műtárgyfogalmának mintegy a parasztság alkotásaira vonatkoztatása a feladata. Nem lehet kizárni a néprajzi tárgygyűjteménybe kerülést egy-egy díszítés nélküli munkaeszköztől, használati tárgytól, ha az a használó közösségről valamilyen fontos információt hordoz. Amennyiben azonban következetesen ragaszkodunk ahhoz, miszerint a néprajzi tárgygyűjtemények feladata, hogy az embert körülvevő, az általa létrehozott kultúra vetülete, a tárgyi produktumokban megnyilvánuló leképeződése és tárháza legyen - úgy szembe találjuk magunkat a megvalósíthatatlansággal. A néprajzi műtárgy fogalmának és attribútumainak muzeológiaelméleti tisztázására nem vállalkozunk. Szándékunk egyfajta látlelet felvétele volt, az általunk fontosnak ítélt csomópontok kiemelése, néhány javaslat megtétele a területi alapon szerveződött múzeumi dolgozók szempontjából és tapasztalatai alapján. Legfőbb célunk egy
