A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

FIATAL NÉPRAJZKUTATÓK II. KONFERENCIÁJA - Bali János: A paraszti privátfotózás kutatása egy mikrovizsgálat alapján

vannak. Meszes felületek, képszerkesztési hiányosságok (levágott fejek, lábak), rossz expozíciós idő, homályosság a leggyakoribb hibák. Az imént felsorolt kategóriák közül Eszter csak a homályosságot tartja hibának, egyébként szerinte az a rossz kép, amelyik rosszra emlékeztet, vagy ahol valaki (férj, gyerek, unoka) előnytelenül mutat. A csúnyaság nála nem pusztán hiúsági kérdés, hanem egy olyan tényező, mely kissé elrontja azt az élményt, melyet a fényképnézés - a múlttal és a jelenettel azonosulva - kiválthatna. Külön vizsgálódási terület lehet a fotó mint tárgy. A fekvő képkivágás jóval gyakoribb az álló képnél. A század első felében, egészen az 50-es évekig, divatban voltak a cikcakkos szélű, képeslapnak kiképzett fényképek, melyeket gyakran postán küldtek el egymásnak. A színes technika 1965-ben jelent meg, de mindössze 42 ilyen kép található a gyűjteményben. A negatív-pozitív eljárású papírképek kizárólagosak, nincsen pl. dia. Összegezve megállapítható, hogy a fotó mint néprajzi tárgy összetett jelenség, mely egyetlen más tárgycsoporthoz sem hasonlítható. Gyűjtésénél előnyös, ha a háztartások, családi fotóanyagok komplex, több szempontú adatfelvételére törekszünk, lehetőleg a teljes fotóanyagra vonatkozóan. Ha kiszakad eredeti környezetéből, mint múzeumi tárgy funkcionál tovább, elveszti mindazt a tulajdonságát, melynek kapcsán sokoldalú vizsgálat tárgyává lehetne tenni. Ettől függetlenül továbbra is alkalmas lesz különböző kiállítások és publikációk illusztrálására, és elképzelhetőek olyan tematikus tárlatok is mint amilyent 1992-ben a Kecskeméti Fotómúzeum is létrehozott Felvidéki emberek élete a Divald család fotóin címmel. BALI JÁNOS JEGYZETEK 1. A hivatkozott tanulmányok: lásd alább. 2. Elhangzott az ELTE Kulturális Antropológia Tanszék előadásán, 1991. február 26-án. 3. Csupor István, 1987. 55. IRODALOM Bán András (szerk): 1984-től Vizuális antropológiai kutatás. Munkafüzetek. Budapest. Csupor István: 1987. A fényképkészítés alkalmai és szokásai Cinkotán. In: Ethn. XCVII. 54-82. Budapest. Hofer Tamás: 1983. A tárgyak elméletéhez. Felszerelések és tárgyegyüttesek néprajzi elemzése. In: Népi kultúra - Népi társadalom XIII. 39-64. Budapest. Horányi Özséb: 1987. Reflexiók Kunt Ernő tanulmányához. Ethn. XCVII. 48-53. Budapest. Kincses Károly: 1984. A volt gödöllői járás képeskönyve. A fotós falutörténeti gyűjtések anyagából. Gödöllő. Kunt Ernő: 1981. Fényképek és parasztok. Fotóművészet 1981/4. 3-23., 44-45. Budapest. 1987a A fénykép a parasztság életében. Vizuális antropológiai megközelítés. In: Népi kultúra - Népi társadalom XIV. 235-289. Budapest. 1987b Néprajz-és fotóantropológia. Ethn. XCVII. 1—47. Budapest.