A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

FIATAL NÉPRAJZKUTATÓK II. KONFERENCIÁJA - Bali János: A paraszti privátfotózás kutatása egy mikrovizsgálat alapján

kek. Amikor rákérdeztem a miértre, azt a választ kaptam, hogy mindenki az idegenen nevetett, aki exponálás előtt úgy számolt magyarul, hogy „eűzs, kecső". A 6. tábla az amatőr képek készítői szerinti felosztást mutatja. A beszélgetésekből is kitűnt a szomszédsági kapcsolatok erőssége, amit az oszlopdiagram is igazol. Egy családban nem kellett több fotós, egy személy ki tudta elégíteni a család és a közeli barátok ez irányú igényeit. A fotózáshoz különösebb szakképesítés, magas társadalmi rang nem kellett, inkább a műszaki érdeklődés és a vállalkozó kedv volt a lényeges. Eddigi szempontjaim elsősorban a fotó készítésének körülményeire irányultak, ezután maguk a fényképek mint tárgyak elemzési szempontjait villantom fel. A fényképek témái (7. tábla) szemléletesen tárják elénk a fotózás indíttatását. A vágy megörökíteni családunkat, szeretteinket, hogy bármikor visszaidézhessük a jó és kevésbé jó emlékeket, a leglényegesebb motívum. A családi témájú fényképek az összfotók több mint 85 százalékát (369 db) foglalják el. Csakúgy a hagyományos értékrend következménye ez, mint hogy kevés az ember nélküli kép. Ezek többsége is olyan tárgyat, tájat vagy épületet ábrázol, melyekhez erős élmények és emlékek fűzik a képek készítőit és a családot. Az elmúlt években több pályakezdő értelmiségi is műkedvelő fotózásba kezdett Ócsán. Egy baptista család műszaki érdeklődésű fia például virágokat és állatokat fényképez, miután jelentősen elmélyült a fotózás szakirodalmában. Az Eszter háztartásában megtalálható fényképek 8. tábla. A családi fotók aránya 6 tahin A7 nmntnr kének késTÍtni 7. tábla. A fényképek témái