A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

FIATAL NÉPRAJZKUTATÓK II. KONFERENCIÁJA - Bali János: A paraszti privátfotózás kutatása egy mikrovizsgálat alapján

mindegyike elsősorban a valóság, az események és családtagok leképezésének vágyából készült, a művészi aspektus - mint az önkifejezés egyik ága - nem dominált. A családi fotókon belül (8. tábla) a „törzscsalád" uralkodik az oldalágak felett. A családi fotótár féloldalasnak annyiban nevezhető, amennyiben az anyai ágú rokonokról készített fényképek száma tízszerese az apai ágról készültekének. A családi fotó kategóriájába vettem a szomszédokat ábrázoló képeket is, tekintettel a bensőséges, majdnem családi kapcsolatra. Tovább lehet bontani a „törzsről" készült 270 képet is (9. tábla). A diagram sorrendje egybeesik az Ócsán tartózkodás időtartamával. Minél hosszabban vett részt valaki az 1903—1988-ig tartó időszakban, általánosságban arról készült a legtöbb kép. Kivétel a két fiatalabb István (apa, fia) fordított helyzete, mely a „szomszéd Karcsi" tevékenységének időszakával magyarázható. A családi kapcsolatháló fontos elemzési szempont, ha elfogadjuk, hogy a fényképeken egyszerre jelen lévők a valós rokoni kapcsolatainak jelentőségét is reprezentálják. A három legfontosabb családi viszony a fényképek tanulsága szerint a férj-feleség, a testvér-testvér és a nagymama-unoka közötti viszony. Némelyik fényképnél a kapcsolat megléte helyett annak hiánya nyújthat információkat. Eszter több olyan képet mutatott, elsősorban kirándulásokról, melyeken a férje nem volt jelen, hanem mások társaságában fotózták őt. Hiába tudja, hogy merő véletlen, mégis bánatával és lelkiismeretfurdalásával ő maga ad jelentőséget e momentumnak. 10. tábla. A családi kapcsolatháló ábrája 11. tábla. A fotók készítési ideje Önálló dolgozatot érdemelne a fényképek készítési helyének kérdése. Az amatőr képek szinte kizárólag szabadtériek, míg a műteremhez, a belső terekhez a hivatásos fotósok kapcsolódnak. Az amatör fényképek 80 százaléka Ócsán készült (213 db), ezeknek is 70 százaléka közvetlenül a ház közelében. A privát készítésű családi képek témája privát, ebből adódóan a helyszínnek, a térnek is privátnak kell lennie. A hagyományos paraszti jelleg két dologban mutatkozik meg. Ellentétben a polgári értékrend alapján szerveződő családdal, itt nem a lakás, a házbelső a családi élet fő színtere, hanem az udvar és az utca ház előtti szakasza, mely éppen úgy privát tér, mint a veteményes vagy virágos kert. A polgári értékrend szerint nehéz lenne a kerítésen kívül is privát teret működtetni. Ali. tábla külső nézőpontú elemzésre ad lehetőséget, a fotó használóinál a beállított és a nem beállított kép kategóriái idegenek, értelmezhetetlenek. A beállított képek túlsúlyából csak az nyilvánvaló, hogy a „paraszti privátfotózásnál" nem cél és törekvés a természetesség látszatának nem beállított képekkel történő megvalósítása. A lényeg az alakok és az arcok kivehetősége.