A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Viga Gyula: A vándormunka mint a népi kapcsolatok formája (Néhány észrevétel a vándormunka néprajzához)

történész, Fernand Braudel: „A termékeny mélyföldek megnyílnak a szegény - olykor zord, hegyes vidékek napszámosai előtt, és társulás jön közöttük létre, amelyről számtalan. .. példa bizonyítja, hogy hatalmas erejű életszabály. Ezer meg ezer alkalommal vagyunk tanúi a tömegek lefelé özönlésének."

9 A történeti Magyarország vonatkozásában a jeles történetíró, Bél Mátyás az 1730as évek táján egyértelműen megfogalmazza a felföldi népek és a gabonatermő Alföld ez irányú kapcsolatának mibenlétét: „...a hegyvidék lakói .. .legfőképp Árva és Liptó megyeiek, nyáron kétszer szoktak aratni: elsőben a síkvidéken, ahova csoportostul vándorolnak, s miután itt elvégezték, fönn a hegyek között; külön adománya ez az Istennek. A síkvidéki gazdákat ugyanis, kiknek bőségesebb az aratásuk, semhogy maguk bírnának vele, a hegyvidékiek segítik ki munkájukkal/'

10 A felső-magyarországi megyék és a magyar Alföld vonatkozásában a vándoraratók tevékenységének fő vonalai jól feltártak," bizonyos azonban, hogy a regionális vizsgálatok, konkrét esettanulmányok még számos tanulsággal szolgálnak majd. További kutatásokat érdemel még a vándorlások valódi „kiterjedése", ezen belül is annak a további vizsgálata, hogy a vándorlások nagy távolságai valóban apróbb szakaszokból, több népcsoport egymást útnak indító mozgásaiból állnak-e össze, amint azt számos eddigi adat sejteti. A Kárpát-medence belső területein nem eléggé feltártak a munkásvándorlásokkal együttjáró áttelepülések, migrációk. (A vándormunkások kibocsátását elősegítő tényezők a tengerentúli kivándorlások kiváltó okai között is szerepelnek.) A szlovák néprajzi kutatások rámutattak arra, hogy a történeti Magyarország felső megyéiből - a mai Szlovákia területéről - a 18-19. században jelentős népcsoportok települtek át a mai Magyarország, Bulgária, Jugoszlávia területére. A kitelepülök egy része mezőgazdasági - vagy egyéb tevékenységre kivándorolt - időszaki munkás volt, akik elsősorban a jobb megélhetési feltételek reményében hagyták el végleg szülőföldjüket.

1- Huska, A. Miroslav Liptó megye kőműveseinek tevékenységét tárta fel, rámutatva, hogy a mintegy 20 liptói falu népessége már a 17-18. században jelen volt Buda és Esztergom építkezésein. A 18-19. században vált igazán jelentőssé tevékenységük, amikor Bécs barokk építkezésein dolgoztak, tevékenykedtek Buda, Zágráb, Szeged, Kecskemét, Nagyvárad palotáinak felépítésében. Az 1870-es években 4-5000 liptói mester, segédmunkás, ács és állványozó, valamint malterhordó lány dolgozott Pest kőműves munkáin is. Ezek többsége idénymunkás volt, s tavasztól őszig volt távol állandó lakhelyétől, de egy részük télre is talált elfoglaltságot (pl. házmesteri állást). Később egyesek telket vásároltak és letelepedtek a magyar főváros külső kerületeiben és peremterületén.

13 A kőbányászok, kőfaragók és kővágók (riccerek) kontinentális vándorlásáról másutt már megemlékeztem.

14 De rajtuk kívül is számos iparos, kézműves csoport vándorlását kell számon tartanunk, amikor a hagyományos műveltség ezen területét vizsgáljuk. 3. Az áttelepülés és kivándorlás tényei már egy következő nagy kérdéskörhöz vezetnek, ami az alapkérdése a néprajzi kutatásoknak, hogy ti. az említett vándorlások milyen hatást gyakoroltak a tradicionális műveltségre - mind a vándoroknál, mind az általuk meglátogatott csoportoknál. Önmagában a magyar néprajzi irodalomban könyvtárnyi publikáció taglalja azt, hogy a különböző vándorlások miként hagytak nyomot az anyagi és a szellemi kultúra területén, hogyan hatottak a népnyelv változására, miként formálták az egyes csoportok mentalitását.

15 A Szlovák Néprajzi Atlasz rövid kommentárja is tanulságosan összegzi, hogy a vándormunka miként befolyásolta a kibocsátó vidékek műveltségét.

16 (Esetünkben természetesen főleg az interetnikus kapcsolatokról szólunk, amiben idegen, különböző nyelven beszélő népcsoportok találkoznak az időszaki munkavégzés révén.) Anékül, hogy az evidens tényeket elvitatnám, az érintkezések egy-két sajátossá-