A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)
KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Orosz György: A Mélységek könyve című orosz házi népénekekről
gosan tükröző nevezett népének tartalmi elemzésére - a téma mérhetetlen gazdagsága miatt - most nem óhajtunk kitérni. Rámutatunk viszont azokra az apokrif és kánoni művekre, amelyek minden bizonnyal hozzájárultak a Mélységek könyve pogány nézeteinek keresztény elemekkel való gazdagításához. Az e témával foglalkozó kutatók ezt az egyházi népéneket az alábbi forrásokra vezetik vissza: Veselovskij és Varencov a Három szentatya beszélgetése című apokrif írást jelölik meg ilyen lehetséges forrásként, 24 amely a maga részéről apokrif zsoltárokból és Salamon Bölcsesség könyvéből kölcsönzött ismereteket minden földi dolog eredetéről. 25 A bogomilok egyik „szent" könyve a Liber S. Joannis avagy Interrogations S. Joannis et responsiones Christi domini. Ennek a könyvnek vannak latin és szláv szövegváltozatai is. Az előbbiekben meghatározó az eretnek-bogomil dualisztikus világszemlélet, az utóbbiakban erős közeledés figyelhető meg a keresztény monoteizmus felé. A Mélységek könyve egyházi népénekek tartalmi vonatkozásban merítettek a Liber S. Joannis-ból, de nem közvetlenül, hanem különféle apokrif elbeszélések révén. Ilyen forrásként szolgált például a Három szentatya beszélgetése elnevezésű „apokrif Biblia" is. 26 A Mélységek könyve János Apokalipszisével, azaz a. Jelenések könyvével is kapcsolatba hozható - mutat rá Veselovskij. 27 Ezen a véleményen van Szémán István is, aki szerint a titokzatos könyvben ráismerhetünk az Apokalipszis 5. fejezetében leírt hétpecsétes könyvre: 2 * „És senki, sem mennyen, sem földön, sem föld alatt, nem tudta a könyvet felnyitni, sem ránézni. Én azért igen sírok vala, hogy senki nem találtaték méltónak a könyv felnyitására és elolvasására, a ránézésre sem: És egy a Vének közül monda nékem: Ne sírj: ímé győzött a Júda nemzetségéből való oroszlán, Dávid gyökere, hogy felnyissa a könyvet és felbontsa annak hét pecsétét. "(Jel 5, 3-5) A Mélységek könyvének a morális szféra kérdéseivel foglalkozó része, amely az Igazság (Pravda) és a Hamisság (Krivda) versengését mutatja be, Jancuk meglátása szerint párhuzamba állítható egy ótestamentumi apokrif irattal, mégpedig Henoch apokalipszisével, valamint a Biblia Példabeszédek könyve című részével. 24 Bessonov úgy véli, hogy az Igazság és Hamisság párviadalának története az ószövetségi Énekek Éneke mintájára jött létre. 3 " Bár az „égi Igazság és a földi Hamisság" témának a Mélységek könyve-beli végső változatára hatással volt a kereszténység, kétségtelen, hogy forrásai másrészről a szláv dualisztikus mitológia messzi múltjáig követhetők vissza. 31 A Mélységek könyve fantasztikus állatainak leírása a középkori bestiariumokxa emlékeztet. 32 Az ezek alapjául szolgáló bizánci természetrajzi-vallásos mű, a Fiziológus (oroszul: Fiziolog), amely az első keresztény századok terméke, igen korán eljutott az oroszokhoz. Szláv fordítása már a Kijevi Ruszban is ismert volt. 33 Ez a népi alkotás a kor ismereteit foglalja össze a növény- és állatvilágról. Az itt leírt állatok, szárnyasok és halak egy része képzeletbeli élőlény, tulajdonságaik a régi népi vélekedések mitikus elemeit és a keleti vallások reliktumait őrzik. 34 A Fiziológus bizonyos fejezetei bekerültek a Hat nap (Sestodnev) című természetismereti és naiv történeti munkába. A loan Ekzarh-féle óbolgár fordításon kívül ennek a műnek Ruszban más változatai is használatosak voltak. 35 A Mélységek könyve olyan szabályok és alapismeretek gyűjteménye, amelyek az ősi nézetek által felvetett kérdésekre kínálnak megoldást. Ezeket az egyházi népénekeket a katekizáló művekhez sorolhatjuk be, mivel úgy záporoznak bennük a kérdések és feleletek, akárcsak a kátéban. A keresztény hitre áttért Ruszba az intelmeken és prédikációkon kívül Bizáncból és Bolgárországból átkerülhettek katekizáló művek is, amelyek igen népszerűek voltak. Ezek végső forrásai Lichacév szerint az úgynevezett szókratészi párbeszédekben keresendők. 36 A középkori „katekizmus" azonban nem a
