A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Boros László: Tállya zemplénvármegyei nagyközség kataszteri térképvázlata

4. ábra A Patócs-dü\ő földingatlanain tállyai, golopi és abaúj szántói tulajdonosok osztoztak. A Fürdős-dűlő 21 megvizsgált földingatlanjából 17 (80,9%) volt mádi, s csupán 4 tállyai polgáré. Feltűnően magas a férj és feleség között 1/2-1/2 arányban megosztott földtulajdon, s kimutatható az örökség útján szerzett földingatlan is. A gyűjteményben sajnos csak kevés olyan szelvény található, amely a belterületet ábrázolja. De arról a néhányról, valamint a birtoktestekbe beírt földtulajdonosok lakcíméből is megismerhetjük a korabeli Tállya utcaneveit. 1906-ból a következő utcanevek váltak ismertté: Bercsényi utca. Dobogó utca, Városmajor utca, Újsor, Nyulászó sor, Rózsa utca, Csorda utca, Kazinczy utca, Rákóczi (Fő) utca, Nyerges utca, Barcsay utca, Galyagas utca, Kossuth utca, Szt. László tér, Posta tér, Szt. Anna utca, Zalay utca, Vásár tér, Kálvin tér, Lavotta utca. A második világháborút követő tagosítás, a nagyüzemek megszervezése a települések többségében gyökeresen megváltoztatta a birtokviszonyokat. Az apró parcellák nagy táblákba lettek szervezve, s a régi dűlők is eltűntek, vagy módosult kiterjedésük. Tokaj-Hegyalja többi településéhez hasonlóan Tállya meredek hegyoldalon fekvő dűlőinek egy hányada átvészelte az átszervezést, megmaradtak a kisüzemi (szőlő) parcellák, így lehetőség nyílik a mai és az 1906-os birtoktestek térbeli változásának összehasonlító tanulmányozására. BOROS LÁSZLÓ