A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

FIATAL NÉPRAJZKUTATÓK II. KONFERENCIÁJA - Piróth István: A néprajzi tárgy jelentései

viszony megjelenése a tárgy szerepeinek elmozdulásában követhető nyomon. Miután megszűnt a református dalárda, a bélyegző funkciója elavult, nem maradt kit, mit hitelesíteni. Az avulás a kommunikációs szituációra is hatással volt: a jelentés csak látensen maradt meg, illetve az átmeneti emléktárgyszerep miatt némileg átalakult. A megszűnt funkció és a látens jelentésszerepek akkor mentek át minőségi változáson, amikor a kutató fölfedezte a tárgyban a relevanciát. A relevancia fölfedezése azzal járt, hogy a bélyegző jelentés szerepe a kommunikációs szituációban megerősödött. Azonban miután a tárgy egy dolgozat illusztrációja lett, a korábban már elavult funkciószerep ismét megjelent, természetesen más tartalommal. Ha a bélyegzőt elhelyezzük a technológiatípusok és a tárgyvilág csoportjai elnevezésű mátrixba,

3 akkor elmondhatjuk róla, hogy a kézművesség vagy a háziipar olyan ipari terméke, amelyben a jel (helyettesítő) és az eszköz (közvetítő) szerepek - azaz a kommunikációs és az instrumentális szituáció - viszonya feltehetően optimális volt. Ez az optimum természetesen csak a funkció elavulásáig tarthatott, azonban a relevancia fölfedezése után ismét megjelent (természetesen az eredetitől eltérő funkció mellett). Tárgyvilág csop. Technológiatíp. Ipari termék Iparművészeti alkotás Népművészeti tárgy Kézművesség Háziipar Nagyipar Miklós Pál nyomán.

4 Amikor ismét szemügyre vesszük a mátrixot, azt is megállapíthatjuk belőle, hogy a néprajztudomány és a tárgyvilág „klasszikus" kapcsolatai kibővülni látszanak: szinte valamennyi technológiatípus és tárgycsoport relevánssá válhat az etnográfia számára. Ezt a feltevést a kommunikációs szituáció további elemzése ugyancsak megerősíti. Valamennyi tárgy a kommunikációs szituációban különböző jelentésmozzanatokat, információkat hordoz." Technológiai szempontból megállapítható a tárgy anyaga: fa és gumi. Az elkészítés módjáról is megtudhatunk információt: vélhetően elektromos esztergagéppel készítették. Az ergonómiai információ akkor jelentkezik, ha a tárgyat történeti szempontú vizsgálat alá vetjük és a használatára kérdezünk rá. Ugyanakkor a tisztán történeti információból egyrészt a tárgyról önmagáról, eredeti környezetéről és a koráról alkothatunk képet (a muzeológiai meghatározás szempontjából ez a legfontosabb), illetve a történeti információ minden egyéb jelentésmozzanatra is hatással van. Szociológiai információról akkor beszélhetünk, ha a tárgy közöl valamilyen társadalmi hovatartozást vagy minősítést. A közgazdasági jelentésmozzanat kerül előtérbe, ha a tárgy adásvétel, csere, öröklés vagy ajándékozás révén tulajdonost változtatott. A vallási vagy rituális információ két formában jelentkezhet: egyrészt akkor, ha a tárgy szociális jelenségnek minősíthető társadalmi szokások esetében előforduló jelentést hordoz (most gondoljunk vissza: a dalárda tagjairól készült fotók hátoldalát lebélyegezték, mielőtt kiosztották volna). Másrészt, ha a tárgy konkrétan hordozza a vallási jelentésmozzanatot, állandóan magán hordja, mert bele van építve (esetünkben ez a református felekezet egyik jelképe, a hatágú csillag). A szociológiai értelemben vett esztétikum, ami társadalmi konvencióként jelentkezik, alkotja az esztétikai információt.'' Esetünkben a felsorolt jelentésmozzanatok túlnyomó része releváns a kutatási