A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)
FIATAL NÉPRAJZKUTATÓK II. KONFERENCIÁJA - Piróth István: A néprajzi tárgy jelentései
A néprajzi tárgy jelentései Az előadás a „néprajzi" tárgy jelenségének magyarázatára tett kísérlet, egy olyan konkrét példán keresztül szemléltetve, amely önálló terepmunkám során merült föl. A téma fölvetéséhez és a probléma megfogalmazásához elméleti ösztönzést és terminológiakészletet Miklós Pál ,A kép szemiotikája. Vizuális Antropológia II. " című előadásán elhangzottakból (ELTE BTK Kulturális Antropológia Program 1991/92. I. félév), és ugyancsak Miklós Pál két írásából merítettem. 1 Külön nem térek ki az előadásban előforduló szakkifejezések meghatározására, mivel azok a jelzett irodalomban pontosan megtalálhatóak. 2 Néprajzi terepmunkám során a helyi társadalom integrálódásának folyamatát vizsgálom egy olyan községben (Ócsa, Pest megye), ahol a társadalmi önszerveződések igen széles skálája bontakozott ki a II. világháború előtt, s ahol jelenleg is érdeklődésre számot tartó példákat találhatunk a helyi egyesületek kialakulására és működésére vonatkozóan. Az előadás illusztrálására az 1932-1950 között működő Ócsai Református Dalárda körbélyegzőjét választottam ki. A körkörösen körbefutó szöveg és évszám (ÓCSAI REFORMÁTUS DALÁRDA 1932) keretezi a szervezet szimbólumát: talpazaton álló, olajfaágak övezte négyhúrú líra, efölött hatágú csillag. Az előadásban a teljesség és a kielégítő válaszadás igénye nélkül - inkább csak jelzésszerűen, mintegy vitaindítóként - az alábbi kérdéseket vetem föl: 1. Mitől válhat egy tárgy „néprajzivá", azaz a tudományág által meghatározottá? Hogyan lehet egy tudományos kapcsolatrendszer hiteles része? 2. Milyen tárgyak vagy tárgycsoportok lehetnek ilyenek és mitől függ az, hogy „néprajzivá" váljanak? 3. Vajon az előadásban példaként szereplő bélyegzőről jogosan állítom-e azt, hogy „néprajzi" tárgy? 4. Végezetül: elmondható-e az, hogy a tudomány és a tárgyvilág viszonya a magyar néprajz története során mára esetleg megváltozott, azaz igaz-e a következő elvi kijelentés - amely egyben előadásom megelőlegezett konklúziója is -, hogy tulajdonképpen bármiből válhat „néprajzi" tárgy? Elöljáróban az alábbi sémát szeretném bemutatni, amely szándékom szerint egy tárgy helyzetének a néprajztudomány szempontjából bekövetkező változásait ábrázolja: 1. Az az elsődleges összefüggésrendszer, ahol a tárgy abban a „természetes" környezetben található, ahol elkészítették, ahol használták vagy használják. 2. Az az állapot, ahol a relevancia fölismerése történik: itt kezdődik meg a „néprajzi" tárggyá válás folyamata. 3. A másodlagos összefüggésrendszer, ahol a tárgy - sok esetben fizikai és elvont értelemben egyaránt - már „tudományos" környezetben található. Az előadás fokozottan a középső helyzettel foglalkozik, bár természetszerűleg nem kerülhető el, hogy alkalmanként ne említsem meg a tárgy két szélső állapotát is.
