A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)
TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István: A miskolci Arany Korona Szálloda története (1783-1987)
3. kép. A megépült homlokzati változat beilleszkedése az utcaképbe (1902 k.) det, amelyet dókainé Laborfalvy Róza színészi pályája 50. évfordulójára adtak a miskolci előkelőségek. Ezt követően arról értesülünk, hogy 1884. július 4-én a vendéglő kertjében étkezőcsarnokot építettek az Országos Dalár Ünnepély alkalmából, itt kívánva fogadni a vendégeket, de az valami hiba következtében összeomlott. 16 Az 1880-as évek végén felvetődött a Korona ismételt felújítása, átalakítása, de ez olyan költségesnek mutatkozott, hogy inkább a lebontás mellett döntöttek. 1893-ban kapott megbízást Adler (Adorján) Károly egy új szálloda megtervezésére, s még ebben az évben lebontották a régit. Egy időben foglalkozott a város azzal a gondolattal, hogy egy „U" alakú épületegyüttest hoznak létre a régi telken, úgy hogy az utcafrontot nem építik be. így kialakulna egy belső tér, s a főutca másik oldalán pedig ezzel egyidőben alakult a Papmalom, későbbi Erzsébet tér. A belváros kellős közepén, a legexponáltabb helyen egy egységes, nagyméretű tér lett volna, amelyet a Széchenyi utca szelt volna ketté. Ehelyett az Adler tervet fogadták el és építették meg. Ez az ún. „új Korona", amely napjainkban is látható, tömegalakításában nem egészen egy év alatt készült el, s 1894-ben már átadták rendeltetésének. 17 (Lásd: a 1-2-3. képeket.) Az új Korona a város tulajdona volt, s az maradt az épület, illetve a vendéglátás államosításáig. A bérleti jogot három vagy öt évre a legelőnyösebb feltételek mellett adta el. így lett az első bérlő Reidinger Béla. Iparigazolványát 1881-ben állították ki, s ekkortól a „Pest városához" címzett szállodában, vendéglőben és kávéházban volt bérlő. 18 őt 1903-1907 között Bokros Károly követte. 19 Reklámhirdetése szerint:
