A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Dobosy László: Díszes búcsús gyertya

A másik alkalmazott díszítési mód a különböző színes viaszból, a gyertyától függetlenül, külön készített díszítés, melyet később helyeztek rá a gyertyára: ez a saját anyagnak kissé megolvasztásával történt. Ezért ahol a megolvasztás nem volt kellő mértékű, a ráhelyezett díszítés az idők folyamán levált. Ilyen technikával készültek a képek mögötti, vagy azokat körülölelő leveles virágcsokrok és virágos ágak. A két alsó virágcsokorban három-három, igen szépen kidolgozott piros rózsa mellett ötszirmú piros vadrózsák találhatók. A csokrok és koszorúk között nagyon reálisan kiképzett rózsalevelek és stilizált levelek vannak. Ugyancsak előre elkészített s arannyal festett szalagokkal vették körül a képet. A sablonnal elkészített díszítés nem követelt meg magasabb értékű díszítőkészséget, csak jól begyakorolt mechanikai munkát. Annál inkább ügyességre és művészi érzésekre volt szükség a virágcsokrok és a képek körüli díszítések elkészítésére és magának a díszítések elhelyezésének megszerkesztésére. A gyertyán öt ráragasztott képet is találni. A legalsó a pirossal nyomtatott szöveg tartalmazza a centenáris ünnepre, 1857-ben rendezett bűcsú ismertetését. Második kép a hercegprímási címert, harmadik a máriacelli Szűz Mária szobrát, negyedik és ötödik kép a máriacelli templomot és kolostort mutatja be. E gyertya szakmailag igen jól felkészült gyertyaöntő mesterre mutat, aki rendelkezett azzal a kézügyességgel és művészi érzékkel, ami biztosította ennek az igen szép díszgyertyának elkészítését. A gyertyán lévő szöveg: ..Nagv-kéri SCITOVSZKY JÁNOS a római sz. egyház bíbornoka, IVIagyarország herceg-prímása, esztergomi érsek NAGY-MÁRIA-CZELBE hol a hold. sz. Szűz csodálatos szobra 11 .... a tiszteltetik. lS.-S7.ik Szt. Mihály hó 8-án . . . mint az említett tisztelet KÉTSZÁZADOS ÜNNEPÉRE hogy a magyar nemzet mély hódolatát . . . háláját a magyarok Nagyasszonyának leróhassa Búcsújárókat vezetett egész Magyarország mely ájtatosság emlékéül szentelte meg ugyan ott e viaszgyertyát és érínté vele a Sz. Szűz-Mária czeli szobrát, hogy Szűz Mária tiszteletére s a jócselekedetekben nyilvánuló hitnek világítására emlékeztessen." Scitovszky János bíboros, hercegprímás Kassabélán született 1785-ben, meghalt 1866-ban Esztergomban. Mint rozsnyói kanonokot 1827-ben nevezték ki ugyanoda püspöknek. 1838-ban pécsi püspök lett. 1849-ben. Hám János lemondása után esztergomi érseknek nevezték ki. 1853-ban megkapta a bíbort. Ő szentelte fel 1855-ben az esztergomi bazilikát nagy ünnepségek között. Ennek építésére ő maga is 800 000 forintot áldozott. A következő évben vállalkozott, hogy a császár körútja alkalmával átadja több magyar mágnás kérvényét az alkotmány helyreállítása érdekében, de ezt az osztrák belügyminiszter megakadályozta. Igen nagy összegeket fordított közművelődési és emberbaráti célokra, a pécsi és esztergomi egyházmegyékre. Adományai több milliókra rúgtak. Beszédei megjelentek külön kiadásban is. Ózd, 19S9. DOBOSY LÁSZLÓ