A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)
NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Balázs Géza: A pálinka néprajzához. (Pálinkafogyasztás a mindennapok során és a közösségi munkák alkalmával)
között szól az arató és szüreti, a dinnyeszedési, a házépítő vagy a fonóbeli asszonyi áldomásról stb. 16 Áldomásivással ma is minden tájon találkozunk. A szatmári Tyúkodon ennek egyik alkalma az almaszedés és a kendervágás kezdete, 17 Mezőtúron a tavaszi veteményezés, a disznószállítás emlékezetes erről, lx Nyárádszentimrén külön kiemelik, hogy szüretkor hideg élelmiszert és „melegítő" gyanánt pálinkát (bort) adnak a résztvevőknek, 19 s elmaradhatatlan a pálinkásüveg a kalotaszegi tavaszi tejbemérés alkalmával is. A mérai tejbemérés a falubeliek szerint nagyobb ünnep, mint a karácsony. Szombat délután a pakulárok, legények és néhány gazda kimennek a mezőre, egész éjjel ott maradnak, énekelnek, pálinkáznak. Vasárnap reggel felbokrétázott kalapokban, pálinkásüveggel a kézben kísérik a friss füvet legelő juhokat a falu felé. A pálinkásüveg sokszor körbejár. Majd beérkeznek a faluba, s megkezdődik a tejmérés. Ennek során az egész falu bámészkodik, az asszonyok pálinkával kínálgatják a rokonaikat. 20 Országszerte két olyan népi munka volt (van), amelynél szinte előírásszerűen csak a pálinka járja. Ennek számított az aratás és mindmáig a disznóölés. Bárhol járjunk, elképzelhetetlen ez a két munka pálinka nélkül. Sokan nem értik, hogy miként lehet a forró, nyári hőségben egyáltalán pálinkát inni. Erre az a népi vélemény, hogy a pálinkától kevésbé izzad az ember. 21 Mezőtúron az volt a szokás, hogy a pálinkát nyáron leeresztették a kútba. Aratásra korsóban vitték a pálinkát, s mindig keresnek neki valamilyen hűvös helyet. Az aratópálinkámxk ezen a tájon a törkölypálinkát tartották. 22 Az aratópálinka neve sok helyen bundapálinka. 23 Régen az aratásnál rendszeres és kötelező járandóság volt a pálinka. Éppen ezért az intézők többnyire az olcsó, gabonából vagy cukorrépából készült bundapálinkát adták aratópálinka gyanánt. A tiszadorogmaiak az 1920-as években Enyingre jártak aratni. A részes aratók mai emlékezésük szerint egy hétre 1 liter (répa)pálinkát kaptak, a félrészesek ennek felét. 24 A dél-tiszántúli munkásszerződésekben (1889-1944) ugyancsak fölbukkan a pálinka mint a konvenció szerves része. Magyarbánhegyesi példa: „Az arató munkások konvenciója 3 véka búza, 4 liter pálinka, 4 kg szalonna, és 3 kg só, ezen konvenció páronként értendő." 25 Tokaj-Hegyalján 1756-ban a munkabér megállapításánál még tiltották az étel és a pálinka beszámítását. A 18. századtól kezdődően azonban a pálinka mint csalogatóeszköz jelenik meg. Korotnoki Sámuel bodrogkeresztúri nemes pénzzel, pálinkával, sőt dudaszóval csalogatta a munkásokat, mint Balassa Iván forráskutatásaiból kitetszik: „Tekintetes Nemes Vármegye közjóra célzó Determinatiója ellen 16 nyíregyházi legényeket hitt maga házához pályinkára és lőrére nyitni, metszeni és homlítani ilyetén beszéddel . . . jertek fiaim nekem dolgozni Márjással fizetek . . . Nem félek én senkitől, se Szolga Bírótól, se Vármegyétől . . . Látta a fatens. hogy Vintzellére pályinkát osztogatott regvei, estve pedig lőrét." 1792-es hegyaljai adat szerint a munkásoknak 1 icce pálinka 16 porcióban méretett ki, l-l munkásnak napjában 2 ilyen porciót adtak. A sárospataki kollégiumi szőlőben először 1847-ben adtak a kötözőknek pálinkát. Balassa Iván szerint ebben a térségben a 18. századtól a szőlőmunkások bérében jelentkezett a pálinka, előbb mint az aratókéban. A nagybirtokosnak jelentős hasznot hajtott az, hogy a rossz minőségű pálinkát a saját munkásaival itatta meg. 2 ' 1 Szabolcsban a napszámot, járandóságot pálinkával a következő módon egészítették ki az 1920-1930-as években: a kaszások a forint mellett fél liter pálinkát, a nádvágók 100 kéve után 70 krajcárt, 200 kéve után 1 liter pálinkát, az aratók 1 hétre 3 liter pálinkát kaptak. De járt pálinka még a kocsisnak, fuvarosnak, halásznak stb. is. 27 A verpeléti dohányosok ebbéli járandóságukat járópálinkánnk nevezték. 2 * Nyárádszentimrén az aratókaláka „ozsonnája" úgy fest, hogy egy-két pohár pálinka elfogyasztása után kenyeret és vöröshagymát ettek. 24
