A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - B. Hellebrandt Magdolna: Észrevételek a „Régészeti adatok Miskolc korai történetéhez" című tanulmánykötet kapcsán

alsó folyásának rangos közösségek által megszállt (Tiszaszederkény, Kistokaj, Szakáld, Miskolc-Repülőtér, hogy csak néhányat említsünk) vidékéhez. Wolf Mária: „Régészeti adatok Miskolc középkori történetéhez" címmel írta összefoglalását (270-361. oldal). Megállapítja a szerző, hogy Borsod megye a 10-11. században az ország sűrűn betelepült területei közé tartozott. Központja a borsodi földvár, mely hadiút mellett állt. A megye határmegye volt, all. századi gyepűvonal nem sokkal Borsod vonalától északra húzódott. A magyarság a Sajó középső völgyében jelentékeny szláv lakosságot tala;\ akik azonban az Árpád-kor végére beolvadtak a magyarságba. A 10-11. században a megye déli részén besenyő néptöredékek telepedtek meg, akiknek emlékét a helyneveken kívül történeti adatok is megőrizték. Miskolc nevét Anonymus említette először Gestájában, e szerint a földet Bors vezér apjának, Böngérnek adományozta Árpád. Ennek alapján a korábbi történetírás Bors vezértől származtatta Miskolc földjét a 13. század folyamán birtokló Miskolc nemzetséget. Ezzel szemben Györffy György úgy vélekedik, hogy a nemzetség all. században élt ős nevét viseli, Miskolc város névadója és első birtokosa Szent István korában élt Miskolc lehetett, így a Miskolc helynév sem lehetett all. századnál korábbi. Miskolc honfoglalás kori és kora Árpád-kori szerepéről, jelentőségéről Anonymus bizonytalan adatán kívül az előkerült honfoglalás kori leletek tanúskodnak. A mai Miskolc területén Görömbölyön találtak egy 10-11. századi palackot. Tapolcán hét sírt bolygattak meg vízvezeték főnyomócső építésekor. A szerző úgy véli, hogy az itt előkerült kőfalmaradványok és sírok valószínűvé teszik, hogy a-tapolcai apátság állt itt. A Szent Péterről elnevezett monostort a Miskolc nemzetség alapította, az írásos forrásokban 1219-ben jelent meg; az „S"-végű hajkarikák alapján azonban feltehető, hogy valamilyen templom már all. század végén állhatott itt Később újabb sírok kerültek elő az Anna szálló előtt csatornázáskor. Késő középkori vaseszközleletet találtak Diósgyőr-Papírgyár területén. Felsőzsolcán már 1281-ben volt település, megkülönböztettek Alsó- és Felsőzso'cát. A község kora Árpád-kori települése lehetett a Kassa-Szerencs-Arnót útelágazásában lévő domb, mely fekvésével is felhívja magára a figyelmet, Várdomb a neve. A terepjáráskor őskori, kora-Árpádkori kerámiatöredékeket találtak, és egy III. Béla pénzt. A szerző pár cseréptöredék leírását is adja. Mivel nincs a területen további anyag, feltételezhető, hogy a telep élete a kora-Árpádkorban megszűnt. Ezt a helyet. Zsolea 11-12. századi elődjének tekinti a szerző. Szirma-Tsz-tanya, Sőskás Árpád-kori település. Ezek az adatok csak ízelítők. A kutatás nehéz a beépítettség miatt. Ugyanez vonatkozik Miskolc belvárosára is. A belváros rekonstrukciós munkálataikor a Széchenyi u. 3-as számú épület előtt késő középkori kerámiával teli gödröt találtak, emellett egy kora középkori beásás volt, a mai járószint alatt 3 m mélyen. 13-15. századi település maradványait, kemencét, szemetesgödröt, valamint egy lakóház maradványait sikerült feltárni a színház rekonstrukciós munkálatainál. A szerző felsorolja a késő középkori lelőhelyeket utcák szerint. A legjelentősebb eredmény 1955-ben a Rákóczi u. 1. számú ház helyén végzett ásatás volt. Itt négy különböző korszakba tartozó házat tártak fel. A legkorábbi kétosztatú, félig földbe mélyített, paticsfalú épület, amelyet az előkerült leletek alapján all. századra keltezett az ásató. E fölött, körülbelül 45 fokkal elfordulva egy másik, egy helyiséges, szintén cölöpszerkezetű, 12. századi ház állt. A következő épület ugyancsak kétosztatú volt, korát a benne talált III. Béla-pénz határozta meg. Megállapíthatjuk, hogy valamennyi szerzőnek azonos gonddal kellett megküzdeni. A főbb régészeti korokat mutattuk bc, időrendi folyamatosságban. Láthattuk azonban, hogy Miskolc területe nem minden korszakban volt azonos jelentőségű. Nem tértünk ki a paleolit és neolit, valamint a rézkor tárgyalására, főként azért, mert ezen időszakokból