A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)
MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - B. Hellebrandt Magdolna: Észrevételek a „Régészeti adatok Miskolc korai történetéhez" című tanulmánykötet kapcsán
nem rendelkezünk olyan jelentős újabb kutatással, mely ezt indokolná. A bronzkorban már nagy telieket ismerünk vidékünkről, a kelta időszakban számolhatunk a hegyvidék peremén temetőkkel, s a későkelták jelentős oppiduma volt a bükkszentlászlói Nagysánc. A későavar korban megszállták a területet, majd a honfoglaló magyarok hódították meg a város területét. Temetőket ismerünk, földvárat, apátságot, s a mai belvárosból középkori házakat. Általában az egyes szerzők nem kizárólag a mai Miskolc területének anyagát közölték, hanem megpróbálták a terület egységében vázolni annak jelentőségét. Ez főleg a korai időszakra érvényes, s ennek tükrében láthatjuk városunk fejlődését. Minden szerző arra törekedett, hogy a kor ismertetésén túl új, tehát eddig publikálatlan anyagot adjon a szakember és városunk története iránt érdeklődő kezébe. Meg kell jegyeznem, hogy a Miskolc kötetben kiemelten kell szerepelnie a paleolit anyagnak és a neolit bükki kultúrájának, s megfelelő hangsúlyt kell kapnia a késő bronzkornak és kora vaskornak, mely időszak tárgyi emlékei az egész Kárpát-medencére kiterjedő jelentőségűek. Szeretnénk élni azzal a lehetőséggel, amit a monográfia írását megelőző első tárgyaláson megállapítottuk, tehát, hogy egy ívnél is lehet több a végső terjedelem. Több ezer év történelmét és hagyatékát tárgyaljuk, a megfelelő aránvtartás a köteten belül feltétlenül szükséges. B. HELLEBRANDT MAGDOLNA