A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Sajó Tamás: A diósgyőri főutca történeti változásai

mindig a körmeneten! Sőt húsvét, a feltámadás is, azt mindig körbejárták. Mindig a Kuruc utcán le és fel a főutcán.'" (J. J.) ..Aztán volt a Szinva-parton a búcsú. A Szinva-parton is, meg arra is a templom előtt, ott felfele. A Mária-oszlop körül. A hídtól már kezdődött. A hídon alóltól. ahogy a várnak alól megyünk be. ott ahol volt egy Szent János szobra..." (J. J.) Az első világháború végéig a katolikus egyház volt tehát az, amely a főutca három hangsúlyos tere közül kettőnek emlékművel, Mária-oszloppal és Nepomuki Szt. Jánosszoborral arcot adott. Kétszáz éven át ezek szabályozták a közösségi ünnepeket és magyarázták a hétköznapokat. A honvédszobor a közösségi emlékművek újabb, polgári típusa csak a háború után jelenik meg. Már a világháború első éveitől kezdve szokásba jött országszerte emléket állítani a falvak hősi halottainak; kezdetben ezt magánosok, a gyászoló családok tették; gyakran többen fogtak össze egy-egy temetői emlék vagy úti feszület felállításában. A mozgalom csakhamar állami irányítás alá került: az 1917. évi VIII. törvénycikk, majd ennek alapján az 1924. évben kiadott belügyminisztériumi rendelet intézkedik arról, hogy minden község vagyoni helyzetéhez mérten emlékművel vagy márványlappal örökítse meg a hősök emlékét. Az emlékállítási akció első, spontán fázisa Diósgyőrben az egyes felekezeteken belül szerveződik. Elsőnek az izraelita hitközség véseti márványba elesett fiai nevét: ..Hosszú időn keresztül viseltük némán a vádak és rágalmak súlyát, de most tetemre hívjuk a rágalmazókat. Ám lássuk, hogy nekünk is vannak drága halottaink"

1

" 1926-ban, az első országos emlékállítási konjunktúra idején a katolikus egyház is szoborral emlékezik meg a falu hősi halottairól. A szobor, felirata szerint, ugyan Diósgyőr összes hősi halottainak, özvegyeiknek és árváiknak állít emléket. Jézus Szent Szíve szobor lévén azonban kifejezetten katolikus indíttatású. Füstös Pál apátplébános, a község és az egyház erős támasza, az emlékműállítás buzgó pártfogója megfontoltan választotta meg az emlék helyét: a főutca közepén, az egykori gazdasági udvar előtti téren, a Nepomuki Szent János-szobor helyén, amelyet nem sokkal azelőtt a Mária-oszlop védelmébe vontak vissza, mivel „csúf lelkek levették a fejét, oszt megfordítva tették rá, oszt ráírták, hogy Micsodát neked le Nagyudvar, elmentem a Tapolcára."" A választás kétségtelenül helyes volt. A tér így megtartotta katolikus jellegét, sőt meg is erősítette azt, a barokk víziember-pátrónus halványuló tiszteletét új, népszerű kultuszfigurával helyettesítve; egyszersmind, az egész lakosság nevében lépve fel. újrafogalmazta a katolikus egyház meghatározó szerepét a közösség életében, amit a község vezetése a szobor környezetének méltó parkosításával támogatott: ..az Árpád-utcán, a Szinva-patak mellett lévő. a Jézus Szent Szíve-szobor s a zúgó melletti három térnek a rendezése, melyet úgv kívánunk megoldani, hogy a Jézus Szent Szíve-szobor melletti térről a hetipiac áthelyeztetnék az izraelita imaház előtti térre, a Szinva-patak medrét S méter szélesre szűkítenénk le s az így nyert jelentékeny tér parkíroztatnék, az ott lévő szobornak a tér közepére való elhelyezésével." (Diósgyőr... 1927) A fordulat, a község hősi halottai emlékének kisajátítása érzékenyen érintette a református egyházat, amely ekkor Horthy Istvánt tudhatja egyházgondnoksága élén. Ők már 1917 óta gyűjtést folytattak az emlékműre; a pénz értéke azonban az infláció következtében annyira lecsökkent, hogy csak 1926-ban. a katolikus emlék felállításával egyidőben. a községi képviselőtestület határozatával és anyagi támogatásával vált lehetővé a szobor megrendelése. A ..feleségétől és gyermekétől búcsúzó, hadba induló, sapka nélküli honvéd szobrának leleplezése és átadása 1928. június 10-én délután 4 órakor, csendes, napsütéses