A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)
MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Gyulai Éva: Miskolc szőlőbirtokosai a 14-16. században
ta. " Az adásvételnél személyesen is megjelent Ernye fia István „comes de Borsod, commetaneus". Az említett szőlő azon a területen van, ahol Ernye bán 1254-ben birtokolja az akkor már álló dédesi várat, s ahol már 1240-ben tudunk remetékről a későbbi Szentlélek-kolostor helyén. 7 Az eddig ismert legkorábbi szőlőemlítés kapcsolatban áll Ernye bán birtoklásával, hiszen vagy fiának birtoka, vagy annak közelében van éppen azon a helyen, ahol az 1313-ban és 1315-ben szőlőadományokat kapott szerzetesek elődei jó két emberöltővel korábban remeteként éltek. Nem ez az egyetlen Árpád-kori említése a szőlőnek vidékünkön. Egy 1295-ös oklevélben Nyéki István fiai Nyéki Jácint fiainak átengedik Nyék faluban lévő örökölt és pénzen vett birtokaikat a szőlőkkel együtt. s Mivel ez az oklevél nem részletezi a birtokfajtákat, elképzelhető, hogy a szőlők említése csak a szokott oklevélszövegminta miatt került be ebbe az iratba. A két Árpád-kori említés a Bükk vidékének két szélső pontján nevezi meg a szőlőket, s ezekhez az adatokhoz még egy közvetett 13. századi adatot sorakoztathatunk fel. 1271-ben V. István király az egri egyházmegye legtekintélyesebb birtokos nemeseinek eskü alatt tett vallomása alapján állapítja meg az egri egyház ősi kiváltságait, többek között a bortizedet is (decimae vini omnibus comitatibus, ubi vineae sunt plantatae, vel plantabuntur in posterum, per decimatores episcopi vel capituli dicabuntur et exigentur ex integro)? A nemesek sorát Ákos nembeli Ernye bán nyitja meg az oklevél felsorolásában, aki ekkor már biztosan Dédes birtokosa, így az ő esetlegesen már meglévő vagy leendő birtokaira is vonatkozik az egyházi tized kötelezettsége. A fenti oklevelekből kitűnik, hogy az Árpád-kor végén, az Anjou-kor elején a szőlőbirtokosok a birtokos nemesek, az országos politikában is szerepet vitt előkelők, ill. az ő adományaik révén a szerzetesek kolostorai. Birtoklásuk azonban - éppen az egyházi és világi birtoklás különbözősége miatt - a járandóságokat tekintve más, hiszen amint egy 1333-ban kelt pápai bullából megtudjuk: megerősítik a diósgyőri pálosokat azon kiváltságban, hogy a tizedeket, földeket, javakat, szőlőket, birtokokat és más javakat jogszerűen és háborítatlanul birtokolják (décimas, terras, bonos, vineas, possesions et alias bona... juste et pacifice possidetis). 1,1 Miskolci szőlőbirtoklásról csak az említettek után jó pár évvel tudunk, s az előzőektől eltérő jogállású szőlőbirtokosok első adatait sem innen, hanem Diósgyőrből ismerjük. 1343-ban Demeter esztergomi kanonok és fivére János - Gewrad fiai - Erne fia István birtokán (pedig a birtok már rég nem a kegyvesztett családé!) a Pecér völgyben 2 szőlőt adnak a Krisztus Teste-kolostornak. Szőlőjük szomszédai Futor és Dezső, ill. Beke bíró szőlője. A nevek a szőlőbirtoklásról semmi közelebbit nem árulnak el, de feltételezhetjük, hogy a mezővárosi fejlődés útján megindult Diósgyőr jobbágypolgárai lehetnek, egyikük éppen a helység választott képviselője." 1364-ben egy másik oklevél - melyben Diósgyőr és Miskolc új földesura. Nagy Lajos király a diósgyőri pálosokkal birtokot cseiél - említ diósgyőri szőlőbirtokosokat. A király Csanyik possessioért a Szinva folyó melletti Szilváseleje főidet adja, melynek határosai a királyi népek szőlői. 12 Ez az évszám Diósgyőr és Miskolc történetében fordulópontot jelent, hiszen Nagy Lajos ebben az évben cserél birtokot a Szécsi családdal, a diósgyőri vár eddigi birtokosával, s ettől fogva a vár és tartozékai - többek között Miskolc is - a korona tulajdona, földesura maga az uralkodó, s az ő várjobbágyairól lehet szó az oklevélben. Csabán is ebben az időben jelenik meg az első szőlőre vonatkozó adat az írásos forrásokban. 1356-ban Szécsi Miklós országbíró bizonyságlevelet ad ki Eutachius Csabai Mihály fia, Miklós Csabai István fia részére, melyben csabai részjószágukról egyeznek meg. Ebben az írásban Eutachius birtokaként említik az országút melletti szőlőt Miskolc közelében, mely körül két határjel is emelkedik. 13