A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Galuska Imre: Egy canonica visitatio a türelmi rendelet előtt

Egy canonica visitatio a türelmi rendelet előtt A vértelen ellenreformáció korában, Mária Terézia uralkodása alatt, az evangelicusoknak tilos volt az egyházlátogatás. Ez kizárólag a római katolikus püspök jogkörébe tartozott. Fennmaradt a története a szikszói református gyülekezet vizitációjának, melyet gróf Esterházy Karoly egri püspök végzett. Gróf Esterházy Károly (1725-1799) nagy műveltségű tudós főpap volt, s mint a látogatáskor maga is hangoztatta, erős befolyása volt a királynőre. O építette az egri lyceumot, melyet egyetemnek szánt. Könyvtárt alapított, s püspöksége alatt nyílt meg az első magyarországi orvosi akadémia, Egerben. II. József reformjaival azonban szembeszállt, s az 1790-91-i országgyűlésen ellenezte a protestánsok jogainak elismerését és törvénybe iktatását.

1 ő is oka volt hát, hogy a budai zsinatok kánonai nem emelkedtek jogerőre. Dunántúli néphagyomány szerint 99 templomot épített a maga költségén, s a századikat szülőfaluja részére, halála miatt már nem építhette meg.

2 Szikszó a történeti Abaújnak Gönc után (melyet azonban utóbb nagyon megelőzött) túlnyomóan reformátusokkal lakott, s egyáltalán legnagyobb mezővárosa*, a vármegye déli nyúlványa felé, peremén az Alföldnek. Trianon után székhelye lett a megcsonkított, Kassától megfosztott Abaúj-Tornának. Ősi soron az Aba nembéli Szikszaiak birtoka, a már elfelejtett nevű Szikszó pataka (ma: Vadász-patak) mellett.

3 Helységnévpárja a Füzesabony határában található Puszta-Szikszó, Heves megyében, mely eredetileg sajátszerűen egy vármegyét alkotott Abaújjal. A településről vagy inkább ennek a vizéről nevezett honfoglaláskori család és a későbbi ily nevű nemesi családok származási kapcsolata a genealógusok szerint nem mutatható ki. De a számos értelmiségi , nemesi, még több paraszti-népi eredetű Szikszai család elszármazása révén jutott nevéhez, esetleg csak megkülönböztető nevéhez. A helység felvirágzása a középkor óta folytatott szőlőművelésének, borkereskedésének is köszönhető. Az eklézsiának is - mint a látogatásból is kiderül - felette sok szőlője volt. A város e hírességére Tinódi is utal Eger vár viadaláról szóló éneke utolsó strófájában: Egör jó szerencséjén víg voltában Vígan iszik szikszai jó borában Mert ha terek csúsz vala Egör várba Víztől nád terem vala ő orrába Szikszó már a középkorban is a jelentős eklézsiák közé tartozik. Pápai tizedet két, sőt három papja fizet, ami két templomra mutat.

4 Tiszán innen egyik központja a reformációnak. Iskolatörténetének azonban érdekessége, hogy Debrecen particulája volt, ami sok viszályra adott okot a két tiszai kerület között. Mint revizor Fazekas Mihály is járt oda számadásra, ellenőrzésre.

43 Prédikátorai és rektorai sorában ilyen neveket találunk, mint Batizi András, Bencédi Székely István, Dévai Bíró Mátyás. A Rákóczi Zsig*Ez idén nyert újra városi rangot.