A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Rémiás Tibor: Abaúj, Gömör és Torna vármegye Zsigmond-kori nemesi társadalma az 1427. évi kamarahaszna-összeírás alapján

sok (1010 porta), a fent megnevezett három egyházi rend (452 porta) és a rác despota (260 porta) bírták. Tisztában vagyok azzal, hogy az itt kimutatott százalékos érték némiképpen módosul, hisz „egy-egy nagybirtok, ill. földesúr tulajdona több megyére terjedt ki, s míg esetleg egy-egy megyében birtoka nem minősíthető »nagybirtoknak«, a több megyében fekvő jószágai annál inkább".

11 A nagybirtok hatalmi szerepét jól tükrözi az a tény is, hogy ebben az időszakban a három vármegye nagybirtokosainak titulált családok és egyházak kezében voltak a megyék várai, erősségei, városai, mezővárosai. Az abaúji várak közül a Perényi család Aba-Újvár (vagy Újvár), Füzér és Nagy-Ida, a Losonciak Szalánc, a Bebekek Gönc, a rác despota Boldogkővár (akkor Rád) és Regéé, a jászói premontrei prépostság Jászó, a mislyeiprépostság Mislye erősségét bírta. A gömöri várak nagy része Bebek tulajdona. Berzéte és Gömör a Bebekek egyedüli tulajdona volt, Krasznahorka, Sajó (Sajófő) és Rákos (vagy másképpen Kövi vára) Csetneki majd Bebek erősség, a Jolsvaicsalád kihaltával (1427-1435) Murány és Jolsva is Bebek tulajdon. (Az utóbbi a Perényiekkel közösen.) A Serkei Lórántfiak vára volt: Gcdc (a Jolsvaiak kihaltával), Kapla és Serke. A Szécsieké Balogvár és Szécs, a Derecsényieké Derenk (Derednek) és Derencsény erőssége. Ajnácskő pedig 1424-től a királyné tulajdonaként szerepelt (előtte a Szécsényieké). Torna vármegyében három vár volt: Szádvár Bebek erősség, Torna várát 1409 és 1436 között Ezdegei Besenyő Pál és Berencsi (Sáfár) István közösen bírták, majd az utóbbi fia. Szilveszter, aki felvette a Tornai nevet. Sólyomkő várát sajnos a 15. századi családi iratok már nem említik. A városok és mezővárosok tekintetében is hasonló a helyzet, vagyis a felsorolt nagybirtokos családok szinte kizárólagos tulajdonában álltak. így 1427-ben a portaszám feltüntetésével Abaúj vármegyében: (61) Forró: Cudar (191) Gönc: Bebek (70) Jászó: jászói prépostság (-) Kassa: (31) Kázsmárk: Cudar (61)Nádasd: Cudar (61) Nagy-Ida: Perényi (109) Szántó: rác despota (200?) Szcpsi: Rozgonyi (-) Szikszó: Perényi (1404-ben Mária királynétól kapták adományul.) (91) Szina: Perényi (halála után 1430-tól Rozgonyi.) (70) Szinyc: Perényi (-) Tclkibánya: királyi bányaváros (Rozgonyiak kapják 1447-ben.) (31) Vizsoly: Racsai Juga(fi) János (1427-ben) (de csak a 15. század közepén 1454-től - oppidum; Rozgonyi majd Perényi) birtok volt. Gömör vármegyében: (70) Csctnek: Csetneki (7-46) Dobsina: Csetneki és Bebek (38) Gcdc (Gcdealja): Jolsvai majd Serkei Lórántfi. (105) Gömör: Bebek (1430-tól Perényi) (155) Jolsva: Jolsvai (52) Pelsőc: Bebek (-) Rozsnyó: 1291 óta az esztergomi érsek birtoka. (41) Szécs: Szécsi birtok volt. Torna vármegyében: (-) Torna: Torna várához tartozott.

14 Ha a birtokolt helységek és a portaszám viszonylatában megvizsgálom a térség nagybirtokosait, akkor két család tekinthető a leggazdagabbnak a 15. század első har-