A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

MÚZEUM-TUDOMÁNY - KÖZMŰVELŐDÉS - Ujváry Zoltán: Az egyetemi oktatás és a múzeumok kapcsolatai

székvezető, hogyő, ill. a tanszék oktatói mindenhez értenek. A KLTE Néprajzi Tanszékén a nappali és a levelező hallgatóknak egyaránt tartanak előadásokat a különböző múzeumok és intézmények szakemberei. A teljesség igénye nélkül említek példákat. A Hajdú-Bihar megyei múzeumi szervezetből hosszú évek óta rendszeresen tart előadást Dankó Imre a délszláv néprajzról, Módy György a muzeológia kérdéseiről, Varga Gyula a táncról, korábban Béres András, gyakorlatokat vezet Gazda László. E téren igen eredményes kapcsolat alakult ki a Szolnok megyei múzeumi szervezettel még Selmeczi László vezetése idején. Ő többször tartott - pl. ebben a fél évben is nagy hatású előadásokat a régészeti néprajz kérdéseiről. Hasonlóképpen Szabó László a társadalomnéprajzról. Tálas Lászlónak hallgatóink Szolnok megyei terepgyakorlatainak mecenálását köszönhetjük. Itt említem meg a jászdózsai és a tiszazugi kutatásokat, valamint a Szolnok megyei néprajzi atlasz munkálatait, a konferenciákat és számos tudományos ülést, kiállítási előkészületekben való részvételt stb. Az együttműködés terén nagy jelentősége miatt a szakmai gyakorlatokat külön is kiemelem. Az említetteken kívül pl. a Szabolcs-Szatmár megye múzeumai segítséget nyújtanak tanszékünknek a muzeológusképzés területén. Hallgatóink több ízben végezték tantervileg előírt múzeumi gyakorlatukat a nyírbátori és a mátészalkai múzeumban. A 70-es években Nyírlugoson nyári terepgyakorlat keretében hallgatóink számára néprajzi kutatótábort szerveztünk. Ennek eredményeként több értékes tanulmány született, amelynek a kiadásáról a megyei múzeumi szervezet gondoskodott. Jelenleg az együttműködésnek számos formája működik eredményesen mind a tudományos munka, mind az egyetemi oktatás, a muzeológusképzés területén Németh Péter igazgató hathatós közreműködésével. Kölcsönösen részt veszünk egymás tudományos konferenciáinak szervezésében. Ilyen volt pl. legutóbb a Nyíregyházán rendezett folklór-konferencia. A tanszék munkatársai pedig rendszeresen tartanak előadásokat tájkonferenciákon. Tanszékünk rendszeresen támogatja a múzeumi szervezet tudományos törekvéseit, s ennek jegyében átvállalja a kiadói teendőket is. Az elmúlt egy évtized során nem kevesebb, mint 16 megyei tematikájú vagy szerzőjű kiadvány jelent meg a tanszéki sorozataink valamelyikében, ami alighanem több, mint amennyi néprajzi kötet a megyében valaha is megjelent. Rendszeresen jelentet meg nálunk köteteket pl. Farkas József, Felhőzné Csiszár Sarolta, Csiszár Árpád, Erdész Sándor. Több kötetet adtunk ki SzabolcsSzatmár megyei tudományos konferenciák anyagából is, mint pl. Tanulmányok Szatmár néprajzához. Régészeti tanulmányok stb. A kapcsolat hasonló példáit említhetném a Heves megyei múzeumi szervezetből, ahol a tanszék volt tanítványai - Bodó Sándor, Schwalm Edit, Petercsák Tivadar - kiemelkedő néprajzi munkát végeznek. Bekapcsolódtunk - többek között - a palóckutatásba, kérdőívek készítésével, anyaggyűjtéssel és fejezetírással. Egyetemünk - pontosabban a Néprajzi Tanszék - kapcsolatait így sorolhatnám még tovább. Hathatós és eredményes együttműködés alakult ki a Pest megyei, a Nógrád megyei, de a távoli Zala és Somogy megyei múzeumi szervezetekkel is. Itt szabad legyen megemlítenem, hogy-talán Baranya megye múzeumai kivételével - az országban mindenütt dolgozik Debrecenben végzett néprajzos szakember. A tisztelt hallgatóságnak feltűnhetett, hogy eddig csak érintettem egyetemünk és a borsodi múzeumi szervezet kapcsolatát. Szándékosan tettem, mivel a mai ünnepi alkalommal a mi együttműködésünkről kiemelten szeretnék szólni. A KLTE Néprajzi Tanszéke és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumi szervezet között évtizedek óta szoros és gyümölcsöző kapcsolat van. A sokoldalú személyes és intézményes együttműködés főként a tanszék és a Herman Ottó Múzeum között alakult ki, de szoros a kapcsolat a Gömöri Múzeummal és a Tokaji Múzeummal is.