A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

MÚZEUM-TUDOMÁNY - KÖZMŰVELŐDÉS - Ujváry Zoltán: Az egyetemi oktatás és a múzeumok kapcsolatai

A Borsod megyei szervezet és a Néprajzi Tanszék közötti együttműködés termé­szetesnek mondható, mivel a megye múzeumainak a néprajzosai a Néprajzi Tanszék ta­nítványai voltak. A Herman Ottó Múzeum különböző osztályain a tanszék 6 tanítványa dolgozik (Dobrossy István, Veres László, Fügedi Márta, Viga Gyula, Kunt Ernő, Vida Gabriella). Három vidéki múzeumban szintén a tanszék egykori tanítványai dolgoznak, Putnokon Bodnár Mónika, Mezőkövesden Hankóczy Gyula, Tokajban Bencsik János és Makoldy Sándorné. Megyei összefüggésben kell említenünk Sárospatakot is, ahol Janó Ákos, a tanszék legrégebbi tanítványa az igazgató. A két intézmény között kialakult kapcsolatrendszer egyik legfontosabb összete­vője a tudományos együttműködés. Az észak-magyarországi régió néprajzi kutatását hosszú évek óta összehangoltan végzi a Herman Ottó Múzeum és a Néprajzi Tanszék. A tanszék gömöri kutatásaiba a múzeumi szervezet munkatársai már egyetemi hall­gató korukban bekapcsolódtak, és a munkát a későbbiekben is folytatják. A Gömör-ku­tatásban elért legjelentősebb közös eredménynek a Gömöri Múzeum megalapítását te­kinthetjük. Mind a Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke, mind a Herman Ottó Múzeum jelentős publikációs tevékenységet folytat. A HOM Évkönyveiben és a Közlemények számaiban a tanszék oktatóinak és kutatóinak gyakran jelennek meg köz­leményei, tanulmányai. A tudományos kapcsolatot mutatja az is, hogy a Közlemények Téka rovatát a tanszék tanárára bízta. Ugyanakkor a Néprajzi Tanszék kiadványsorozatainak szerzői között a Herman Ottó Múzeum munkatársai jelentős helyet foglalnak el. Az idegen nyelvű évkönyvben megjelent tanulmányokon túl említhetjük Szabadfalvi József, Kunt Ernő, Viga Gyula, Dobrossy István, Cseri Miklós tanszéki sorozatban megjelent köteteit. Jelentős eredménye a tanszék és az egyetemi szervezet együttműködésének az 1984-ben rendezett nemzetközi konferencia „Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Ma­gyarországon" címmel. Abból következően, hogy a megyei múzeumi szervezet néprajzos, történész mun­katársai a tanszék hallgatói voltak, így részesei a tanszék posztgraduális képzésének. A tanszéken szerzett doktori fokozatot Fügedi Márta, Dobrossy István, Kunt Ernő, Ve­res László, Viga Gyula, Kárpáti László, az időközben eltávozott Cseri Miklós és Tóth Judit. Elsősorban Szabadfalvi József személyében a tanszék doktoráltatással kapcsolatos teendőiben is részt vesznek a múzeumi szervezet munkatársai, így opponensi vélemé­nyekkel, vizsgáztatással és bírálóbizottságban való részvétellel. Ugyancsak Szabadfalvi József személyéhez kötődik a tanszék és a múzeumi szerve­zet közötti oktatási együttműködés. Szabadfalvi József'egyetemi docens, a tanszék ta­nára előadások és szemináriumok tartásával, valamint szakdolgozati témák vezetésével jelentősen kiveszi a részét a tanszék oktatómunkájából. Ugyanakkor a múzeumi szerve­zet a hallgatók muzeológiai képzésébe is bekapcsolódik. A hallgatók tantervileg előírt múzeumi gyakorlatukat évek óta a Herman Ottó Múzeumban végzik. Az együttműködés részleteit sorolhatnám még tovább. Úgy gondolom, az elmondottakból kitűnt, hogy igen gyümölcsöző kapcsolatok alakulhatnak ki az egyetemek és a múzeumok között. Erre a jövő szakemberképzése szempontjából különösen törekedni kell a szakma minden ágazatában. Az ország többi egyeteme és múzeuma közötti kapcsolat nem egészen olyan egyér­telmű, mint amilyent a mi régiónkkal összefüggésben felvázoltam. Azt hiszem, to­vábbra is érvényes marad az 1982-ben idevonatkozóan kitűzött programterv azzal a gon­dolattal, hogy célszerű lenne az intézményi együttműködés országos szintű kidolgozása és hivatalos kodifikálása. UJVÁRY ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom