A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Naukovij zbirnik Muzeju ukrajinszkoji Kulturi u Szvidniku, 14. (Udvari István)

seletet. Sajnálatos, hogy az értékes tanulmányhoz egyetlen vázlat, rajz, fénykép sem készült. Az ismertetett kötetben egy művészettörténeti témájú cikk is helyet kapott, címe: Vladiszlav Gerslik: Megjegyzések a XVI-XVIII. századi kelet-szlovákiai ikonfestészet irodalmához. A kelet-szlovákiai ukránok (ruszinok) kulturális hagyatékát képviselő ikonokat a csehszlovákiai kiállítások, azok katalógusai, s a szlovák szerzőktől megjelent monográfiák szlovák ikonokként interpretálják, vagy egyszerűen nem tesznek említést arról, hogy ruszin falvakból származnak. Egyes kutatók pedig a valach migrációhoz kapcsolják megjelenésüket Kelet-Szlovákia területén. A szerző hangsúlyozza, hogy a kelet-szlovákiai ikonfestészet a nyugatukrán művészet integráns része. Soraiból kicsendül, hogy a szlovák tudományosság egyes képviselői az állami, területi elvet a korábbi évszázadokra visszavetítve, kísérletet tesznek a kárpátukrán (ruszin) népcsoport történelmi, művészeti hagyományainak és eredményeinek kisajátítására. Az északkeleti magyar nyelvterületen kutató néprajzosnak, nyelvésznek egyaránt hasznára lehet Adelia Kundrat: A kelet-szlovákiai ukránok népi mértékegység nevei (metronimái) című több mint ezer mértékegység nevét vizsgáló tanulmánya. A metronimákat a szerző 15 tematikai egységre osztja: folyadék-, súly-, idő-, pénz-, terület- stb. mértéknevek. A feldolgozás módszere: etimologikus: megismerjük aszó alakváltozásait, jelentését, s eredetét. A szerző által vizsgált metronimák között több magyar eredetű is van, jelentős a magyar és az ukrán nyelvjárásokban egyaránt meglévő német vagy más eredetű szavak aránya is. E kötetben egy szűkebb nyelvészeti témájú cikk kapott helyet: Juri) Panyko: A nyelvtani állítmány kérdésköre. E kötet használatát személy- és földrajzi név mutató, valamint szlovák, orosz, s német nyelvű rezümé könnyíti meg. UDVARI ISTVÁN NAUKOVIJ ZBIRNIK MUZEJU UKRAJINSZKOJI KULTURI U SZVIDNIKU, T. 14. (A szvidniki Ukrán Kultúra Múzeuma Tudományos Gyűjteménye, 14. k.) Prjasiv, 1986. 438 p. A történelmi, művelődéstörténeti, néprajzi-folklorisztikai, nyelvészeti rovatokra osztott kötetben 12 dolgozat olvasható. A történelmi rovatban három tanulmány kapott helyet: Andrij Kovács: Csehszlovákia ukrán népességének forradalmi hagyományai (7-17. old.); Mikola Filip: A CsKP egészségvédelmi politikája és az egészségvédelem fejlődése Kelet-Szlovákiában (18-38. old.); Váradi-Sternberg János: A kárpátaljai Zékány János I. Péter cár környezetében (1672-1725) (34-47. old.); Váradi-Sternberg János tanulmánya magyar vonatkozású is. Az orosz szolgálatba állt ugocsai magyar nemesről, Zékány Jánosról Takáts Sándor is írt: II. Péter magyar nevelője. Budapesti Hírlap 1902. 32. sz. A kötet kultúrtörténeti blokkját a következő dolgozatok alkotják: Mikola Nevrli: Az ukrán és szlovák nemzeti újjászületés első szakasza (48-65. old.); Frantisek Straus: A Pest-budínske vedomosti' Pestbudai Hírek' és a kárpátukránok (66-93. old.); Jurij Szak: Lutskay Mihály „História Carpato-Ruthenorum" című munkája (94-261. old.). Szak e kötetben Lutskay hatkötetes műve második könyvének utolsó részét teszi közzé kéthasábosan: ukrán fordításban és latin eredetiben. Lutskay levéltári kutatásokon alapuló munkájának itt közölt része kronológiailag a XVII. század végéig, a görög származású De Camelis József munkácsi püspök székfoglalásáig tárgyalja az eseményeket. A magyar görög katolikus népesség története szempontjából is alapvető munkából ki-