A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

MÚZEUM-TUDOMÁNY - KÖZMŰVELŐDÉS - Paládi-Kovács Attila: A néprajz a társadalomtudományok mai rendszerében és szervezetében

Magyarországon az 1970-es években az ún. jelenvizsgálat, jelenkutatás a néprajzban kevesebb maradandó eredménnyel járt, mint a nyugat- és észak-európai országokban. Az 1980-as évekre pedig átmenetileg kifulladt ez az irányzat, s a szocialista országok többségéhez mérten is a néprajzi jelenkutatás lanyhulása, erőtlenedése figyelhető meg.

1

* A szinkronvizsgálatok elhanyagolásába nem szabad belenyugodni, s az erőket ma lekötő munkálatok lezárása után (pl. Magyar Néprajzi Atlasz, Magyar Néprajz c. kézikönyv) nagyobb figyelmet kell szentelni napjaink néprajzi dokumentálásának, figyelve a neofolklorizmus jelenségeire is. A történeti irányzat, a diakron szemlélet a francia Annales iskola jeles teljesítményeinek köszönhetően egész Európában támogatást kapott. Marc Bloch, Georges Duby, Robert Mandrou, Fernand Braudel nyomán a történészek nálunk is újult érdeklődéssel fordultak az anyagi kultúra és a mindennapi élet, a társadalmi mentalitás és a gondolkodásmód története felé.

19 Hamarosan német és angol nyelvterületen is teret nyert az Alltagskultur, illetve az Every Day Life, Every Day Culture tematikája. Az NSZKban is mind több néprajzkutató foglalkozott történeti forrásfeltárással, a népi műveltség történetét, fázisait, periódusait felvázoló elemzéssel.

20 Többen kísérleteztek a történeti források számítógépes, kvantitatív elemzésével is. Günther Wiegelmann, Ruth Mohrmann, Klaus Roth és társaik szemléleti, módszertani újításai kimutathatók már magyarországi törekvésekben, kéziratokban, publikációkban is.

21 A hazai reflexiók és igazodás példájaként említhető egy a történeti antropológiáról rendezett tudományos ülés és kötet.

22 A magyar etnográfiának az 1960-70-es évek fordulóján a szovjet néprajzzal különösen élénk volt a kapcsolata, amit kétoldalú eszmecserék, konferenciák is igazolnak. Egyiknek „A történetiség a néprajzban" volt a tárgya, másiké „Az etnosz és az etnoszociális szervezet kérdései".

23 A Szovjetunióban a történeti néprajzi kutatás nagy hagyományokra tekint vissza; Tolsztov, Koszven, Tokárjev, Terenteva és mások munkáit nálunk is jól ismerik. Néhány évtizedig az etnogenezis tematikája uralta a szovjet néprajzot, annak alárendelve végezték az anyagi kultúra és a folklór leírását, rendszerezését is.

24 Az 1960-as évek végén Julian Bromlej fellépésével ez a tematika veszített korábbi jelentőségéből, majd fokozatosan háttérbe szorult, és viták kezdődtek a néprajz feladatairól, módszeréről, elméletéről. A szovjet kutatók nem látszanak tudomást venni a német, skandináv irányváltásról a 70-es években. Viszont az etnosz és az etnoszociális szervezetek kérdése, a demográfiai folyamatok alakulása náluk nemcsak történeti vizsgálódások tárgya lett, hanem a szinkronvizsgálatoké is.

25 A szovjet etnográfia a néprajzot elsősorban történettudománynak határozza meg. Specifikumát - a szociológiától és a történettudománytól elhatároló jegyeit - az etnoszok vizsgálatában ismeri el. Julian Bromlej szerint a néprajz tárgya mindenfajta etnikus közösség és kultúrája. E tudomány magvát az „etnoszok tartós jellemvonásainak" kutatása alkotja.

26 Míg a történetíró csak a társadalom múltját kutatja, s a jelent is a múlt befejező szakaszának tekinti, a néprajzkutató (különösen az etnológus) a jelent is vizsgálja, sőt gyakorta a jelenből indul ki. A történész nézőpontja retrospektív. Az etnográfiában a diakron és a szinkron vizsgálatának egyaránt jogosultsága és hagyománya van. Elkülönül az etnográfia a szociológiától is a megközelítés módját illetően. Ugyanis a szociológiában - minthogy a társadalmat rendszernek fogja fel - uralkodó a strukturális megközelítés. A genetikus megközelítési mód, a retrospektív nézőpont és a diakron szemlélet idegen tőle. A strukturalista és a funkcionalista nézőpont és elemzés a néprajznak főként a természeti népekre, Európán kívüli kultúrákra irányuló ágaiban fejlődött ki és hozott eredményeket. A kutatási technikák tekintetében is lényegi eltérések vannak a három tudományszak között. A kérdőív, az interjú, az ankét a néprajz és a szociológia eszköze. A törté-