A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Bartha Elek: Térszerkezeti változások Debréte vallásos életében

dunk eseményeinek köszönhetően - nem érvényesülhettek tisztán, hanem más ténye­zőkkel együtt fejtették ki hatásukat. A templom búcsúja szeptember 14. utáni vasárnapra esett. Ezzel a falunak saját búcsúja lett, amelyet mindhárom felekezet azóta is megünnepel. A római és görög kato­likus hívek vendégeikkel együtt részt vettek az ünnepi szentmisén, ki-ki a saját vallásá­nak megfelelően. A búcsú napján ugyanis évtizedeken keresztül két misét tartottak, egyet a római katolikus, egyet a görög katolikus hívek részérc. A reformátusok a búcsú napján sem vesznek részt a templomi szertartáson, a napot családi körben, vendégség­gel ünneplik. A görög katolikusoknál a búcsún miroválás is van, amelyre azelőtt hely­ben nem volt lehetőség. Azóta Debrétén évente két alkalommal, búcsúkor és húsvétkor mirovál a görög katolikus pap. Helybeli miséket a nagyobb ünnepeken - karácsony, húsvét, pünkösd - általában azok második napján tartottak. 1913 óta az ételszentelés is helyben történik. A görög katolikus pap jár át Viszlóról ételt szentelni. A két világháború között reggel 5 órakor végezték a feltámadási szertar­tást, majd ezt követte a szentclés. 1914-ben, néhány hónappal a templom felszentelése után a kurátor háza előtti kútnál vízszentelést is tartottak, azóta azonban ez elmaradt. Abban az esztendőben a római és a görög katolikusok a helyi szentelésű vizet hasz­nálták. A házszentelés meghonosodása nem köthető közvetlenül a templom átadásához, de kétségtelenül már a templom működéséhez kapcsolódik. A görög katolikus pap a húszas évek végén kezdett Debrétére járni házat szentelni, majd az ötvenes évek végé­től sokáig ketten szenteltek a római katolikus pappal. Az egyik a szertartás verbális, a másik a gyakorlati részét végezte. A református családok, hacsak a feleség nem volt ka­tolikus, nem tartottak igényt a házszentelésre. 8 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom