A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Rémiás Tibor: Egy elkezdett „Kína történet" kézirata

zonyult egy hosszabb terjedelmű munka megírásához. Természetesen - egyéb hiányosságok mellett - e rövid közleményben vázolt objektív tények is közrejátszhattak abban, hogy végérvényesen lemondjon a tervezett „Kína történet" megírásáról. RÉMIÁS TIBOR JEGYZETEK 1. Az ünnepi megemlékezések aug. 27-én Szemere Bertalan szülőfalujában, Vattán kezdődtek. Másnap megkoszorúzták az Avasi temetőben lévő sírját és a Szemere-kertben álló szobrát. Még aznap kora délután emlékkiállítás nyílt a Megyei Tanács dísztermének előterében, amelyet ünnepi emlékülés követett. Végül aug. 29-én a Magyar Történelmi Társulat tudományos emlékülést szervezett „Szemere Bertalan és kora" címmel a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában. 2. Lásd többek között: Vasárnapi Újság, 1905. 52. évf. 31. sz. 491^192.1.; A Hét, 1905. XVI. évf. 31/813. sz. 506-507.1. ; A Hét most említett száma közöl Sz. A.-ról néhány fotót is: a címlapon Sz. A. álló fotója látható, az 504. l.-on második felesége (Moravitz Henriette), az 505.1.-on japán felesége (To-jo-san) társaságában készültek a felvételek. 3. Sz. A.-t, a színdarabírót Mile Lajos közleményéből ismerhetjük meg, amely e kötet részét képezi. 4. Sz. A. tárgyi emlékei 53.251. ltsz. alatt szerepelnek, ami 39 tételből áll. Ezek a személyes használati eszközei és többségében ázsiai útjáról hazahozott tárgyak, eszközök, fegyverek pl.: puska, kardok, tőr, alabárd, csatabárd, sisak, bőrövek, buzogányok, díszládika, álarc, dísztű, szobrok stb. 5. Sz. A. szellemi hagyatéka HTD 73.503. ltsz. alatt található. Ezek a múzeum birtokába került történeti, irodalmi, nyelvészeti vonatkozású kéziratai, jegyzetei, okmányai és a róla, ill. általa írt újságcikkek. 6. Kínában 1884 előtt egy-két évvel lehetett, hisz a Budapesti Napló, 1899. IV. évf. 109. sz. (ápr. 21.) írt cikkében, „A monarkia Khinában" ezt közli: „Mindezek az appreciációk természetesen egy hírlapcikk keretében csak fölületesek lehetnek s részben homályosak is, mert hisz tizenöt év előtti ott tartózkodásom emlékeiből idézem újra vissza. " 7. HOM HTD 73.503.37. 8. HOM HTD 73.503.38. Az I. fejezet elkészült része hűen követi a pontosan megtervezett tartalomjegyzék tematikáját. „I. Fejezet Lapszám A birodalom általános leírása 1-48 Szokatlan fellendülés China tanulmányozásában - China valószínűleg a Tsin szó elferdítése China ázsiai nevei - Régi és új elnevezések - A birodalom kiterjedése - Hármas beosztása - A tizennyolcz tartomány, Mandzsúria és a gyarmatok - A tulajdonképeni China, neve, határai" Mindezek után, „A négy nagy hegylánc" leírása következett volna, de itt a kézirat, a 9. lapon megszakadt. 9. Lóczy Lajos: A khinai birodalom természeti viszonyainak és országainak leírása Bp. 1886. 10. Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utazásának tudományos eredményei. Bp. 1890-1897. I—

III. köt. Továbbá 1895-ben a Budapesti Szemle 218. (161-184.1.) és a 219. (349-364.1.) száma Vámbéry Ármin tollából kétrészes tanulmányt közöl „Khina és Japán a modern műveltség terén" címmel. 11. Lóczy Lajos: A mennyei birodalom története. Bp. 1902. (Előszó) A szerző e könyve megírásához a lent közölt alapmunkákat használta fel. A nyugati szakirodalomhoz maga Sz. A. is hozzáférhetett, hisz az egzotikus - japán és kínai - nyelveken kívül beszélt franciául, németül és angol nyelvű cikkei jelentek meg a „Times"-ban. Moyriac de Mailla: Histoire Générale de la Chine, . . . Paris, 1777-1785. (13 köt.); Du HaldeJoh: Ausführliche Beschreibung des Chinesichen Reiches und der Grossen Tartarey. Rostock, 1747^49.; Pauthier M. G.: China. Stuttgart, 1839.; BouglerD. Ch..

"History of China. London 1881-1884. (3 köt.)