A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

NEMES LAMPÉRTH JÓZSEF EMLÉKEZETE - Losonci Miklós: Nemes Lampérth József finom kubizmusa

Nemes Lampérth József finom kubizmusa Joggal nevezik Bastien-Lepage, Hollósy Simon és az induló Ferenczy Károly művészetét közvetlenül a századforduló előtt finom naturalizmusnak, hiszen pontos valóságszemléletüket áthatja a költőiség. Más törekvésről, más korszakról szólva ítélte Pogány Ö. Gábor Molnár C. Pál festészetét finom szürrealizmusnak, minthogy e képek nem meghökkentő vérzivatarok, hanem az ámulások terepére invitálják a nézőt. Nemes Lampérth József kezdeményezésben oly erős stílusát finom kubizmusnak is definiálhatjuk, annál is inkább, mert ó helyes mérlegeléssel, alkotó módon művek optimumában egyeztette Cézanne és Picasso, - a látvány és a kubisztikus elvonatkoztatás arányait, fennsíkon lendülő független eszményekkel. Sávos színtömbjei Rippl-Rónai József módszerével egy időben 1910 körül egyúttal a pointillizmus Seurat, Sisley, Signac által megnyitott ösvényét fokozta a lehetőség határáig úgy, hogy e stíluselemek a mű esztétikai végeredményében rejtőzve összegeződnek szintetikus feloldással. A pontozásos ecsetkezelés így lesz erőteljesen sávos, a látomásos látvány így dúsul kubisztikus tömörítéssel. Színes indulattal. Szinyei Merse Pál egyszemélyes impresszionizmusa mellett fénylik Nemes Lampérth József egyszemélyes, tárgyi és tájelemekkel bővült kubisztikus képfogalmazása, mely önálló gyakorlat, nem kompromisszum, hanem felismerés, ezt csatolja az európai koreszméhez, korstílushoz egyéniségének maradéktalan érvényesítésével. Ezen új kincs ura és nem rabszolgája. Ady „Minden egész eltörött" felkiáltása teljessé forr Nemes Lampérth József rajz-szín-szerkezet összhangzattanában. Tördeltség utáni építmény ez, feszültség utáni egyensúly. Képzőművészetünk nagy és rejtett kubista pillanata, az európai képi nyelvújítás olyan első utórezgése, mely nemcsak használja e feltárt forrást, hanem továbbteremti azt. Elég, ha Nemes Lampérth József festményei mellett Kmetty János 1913-as önarcképére, kecskeméti látképére, Tihanyi Lajos kubisztikus önportréjára, Galimberti Sándor, Nagy Balogh János, Uitz Béla ez idő tájt festett alkotásaikra utalok, Fémes Beck Vilmos szobrait, később Goldmann György és Vilt Tibor plasztikáit is ebbe a körbe számítva. Nyilvánvaló, hogy a kezdeményezés nemcsak Nemes Lampérth Józsefre, hanem a Nyolcak és az aktivisták tagjaira is vonatkozik, ez általános szellemi magatartás, csupán annyi a tény, hogy e csoportszépség új igazságának egyik alapnyitánya Nemes Lampérth művészete. A realitás és a tördelt hasábok elvonatkoztatásának egyedi arányait azért fedezhette fel, mert egyszerre figyelt Cézanne és Picasso stratégiai fontosságú ajánlataira - főleg azonban önmagára. Külön mederbe terelt expresszív kubizmus ez a festésmód fojtott fegyelmű, ditirambikus lendületével - minden virág egy külön hegyomlás, olyan erejű. Erős látványgyökök alapozásában bomlanak ki a kellemesnek tűnő, annál feszültebb sűrítettségű zöld-sárga-lila színtömbök. Markáns erő rendeződik a súlyos felületeken, jókor jött számára a kubizmus, a legjobb időpontban, így rajtolhatott energiáival,