A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

MÚZEUMTÖRTÉNET-MUZEOLÓGIA - Villangó István: A Gömöri Múzeum megnyitójára

A Gömöri Múzeum megnyitójára Gömör „Magyarország kicsinyben" - így tartották a régiek. Az ország legnagyobb megyéje volt, telve történelmi emlékekkel, nevezetességekkel; változatos tájak színesítik, több nemzetiségű lakossága pedig gazdag népviselettel, fantáziadús mese és népdal költészettel rendelkezik. A földrajztudós Cholnoky Jenő szerint a legtökéletesebb földrajzi egység. A trianoni békeszerződés után azonban a történeti vármegye 281 településéből mindössze 21 község maradt meg a mai Magyarországnak. Ezek a települések is közigazgatásilag beolvadtak Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe, s a Gömör nevet már csak egy kis község (Gömörszőlős) és egy miskolci pályaudvar őrzi hazánkban. Pedig e dél-gömöri tájegység nagy múlttal, sajátos hagyományokkal rendelkezik. Bizonyítja ezt az a több mint féltucatnyi könyv, amely az elmúlt években a debreceni egyetem és a miskolci múzeum gondozásában megjelent a vidék lakóinak életmódjáról, szokásairól, költészetéről. A héti születésű Ujváry Zoltán professzor irányításával feltérképeződik a táj és formálódik Gömör néprajzának szintézise. Reméljük rövidesen erről egy nagy monográfiát vehetünk a kezünkbe. Az összefoglalás érlelődésének lehettünk itt tanúi ma délelőtt is egy tudományos tanácskozáson, amit a putnoki tanácsházán rendeztek, s ahol a kutatók beszámoltak munkásságuk eredményeiről, a Gömörkutatások helyzetéről. És íme, most még egy tudományos értékű bizonyíték, ez a kiállítás, a „Gömöri képek", amely a muzeológia eszközeivel és módszereivel tárja a világ elé a táj rendszerezett, feldolgozott tárgyi dokumentumait. Megtudjuk a kiállításból, hogy a dél-gömöri táj, Putnok és környéke már az újkőkorban (i. e. 4000-től) is lakott volt. A Kelemérről, Aggtelekről és Jósvafőről előkerült tárgyak tanúsítják ezt. A korai középkorban nagyon jelentős volt a vidék vastermelése, amit többek között Imola és Trizs környékén előkerült 10-12. századi olvasztóműhelyek bizonyítanak. (A Nemzeti Múzeumban is láthatók az olvasztókemencék maradványai.) Az Árpád-korban a Hanva, Hangonyi, Ajtony nemzetség a Kacsicsok, Rátóthok, Abák birtokolták a vidéket. Putnok települését először IV. László 1283-ban kelt oklevele említi, amelyben a Rátóth-nemzetségbelieket erősítette meg Putnok birtokában. E nemzetségből származott a Putnoky-család, amely a 15. században várat építtetett itt. A későbbiekben, főként a törökellenes harcokban betöltött szerepe miatt ez a vár a dél-gömöri táj életében fontos szerepet töltött be. A vár történetének vázlatos bemutatása után 1848-49 hősi eseményeit eleveníti meg a kiállítás. Érzékletes az a kép, amit az itteni harcokról egy gömöri huszár írt meg naplójában. De meg kell említeni a legendás Lenkey tábornokot is, aki ugyancsak Dél-Gömör szülötte volt. A dualizmus időszaka következik ezután, ami viszonylag kedvezően hatott a környék gazdasági életére. Különösen fontos volt - a ma is sokszor szidott - Miskolc-Bánréve vasútvonal megépítése.