A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

MÚZEUMTÖRTÉNET-MUZEOLÓGIA - Villangó István: A Gömöri Múzeum megnyitójára

A Tanácsköztársaság időszakában e terület fontos hadiesemények színterévé vált. A Tanácsköztársaság kikiáltását követően Putnokon is megalakult a Direktórium. A proletárhatalom kiépítését azonban megzavarták a cseh intervenciós támadások. Első ízben 1919 áprilisában szállta meg Putnokot egy cseh légionista század, de az Ózdra tartó páncélvonat ágyúzására elmenekültek. A második támadást a malom munkásaiból szervezett csapat állította meg az Aggtelekre vezető országút mentén. Később azonban a túlerő diadalmaskodott, s a várost a cseh csapatok szállták meg. A Vörös Hadsereg az északi hadjárat során 1919. május 30-án szabadította fel Putnokot. A Horthy-korszakban a megváltozott történelmi körülmények hatására Putnok és a környező települések gazdasági kapcsolata szorosabbá vált. A lakosság zöme mezőgazdaságból élt, Putnokon viszont számos iparos, kereskedő tevékenykedett, megindult a bányászat. A táj történetének bemutatásával a kiállításon párhuzamosan halad a népélet megelevenítése. A szövés-fonás eszközei, a textilek, utalnak arra, hogy a 19. században e tájon is a házilag szőtt vászonból készültek a lakosság viseleti darabjai. A fehér ing, a több szélből varrott bőgatya, a kötény vagy más néven a sure elmaradhatatlan kellékei voltak a kor férfiviseletének. Az északi szlovák és magyar lakosságú falvakból főként fa- és vaseszköz, cserépedény került a dél-gömöri háztartásokba is. Élénk árucsere folyt nemcsak a városok, hanem a házaló kereskedők révén is, akik áruikat gabonára, élelemre, borra cserélték. Az Alföldre vezető kereskedelmi út a Sajó-völgyben Putnokon át haladt; s így a település vásárai, különösen a marha- és gabonakereskedelem révén igen jelentőssé váltak. A kiállítás teret szentel az állattartás, a pásztorművészet bemutatásának is. Gömör természetföldrajzi adottságai kedveztek az állattenyésztésnek. A fában gazdag területen magas színvonalú fafaragás és pásztorművészet alakult ki. A vidéket a 19. század közepéig a faépítkezés jellemezte. Később ezt felváltották a vertfalú, paticsfalú vagy kőfalú házak. A ház elé az 1890-es évektől épültek az oszlopos tornácok, amelyeket gyakran szépen faragott vagy fűrészelt díszítményekkel láttak el. A kiállításon bemutatott enteriőr a házban lakó ember mindennapjait idézi. Gömör a felvidék legfontosabb fazekasközpontja volt, amelynek kezdetei a középkorba nyúlnak vissza. A gömöri tűzálló edények országszerte rimaszombati fazék vagy tót fazék néven váltak ismertté. Tisztelt Közönség! Amikor ezt az új múzeumot és kiállítást megnyitjuk, látnunk és méltatnunk kell azt a fejlődést is, amit a megyei múzeumi szervezet produkált. A borsodi múzeumokat egészen az 1970-es évek elejéig nagyfokú elmaradás jellemezte. Múzeumnak csupán a miskolci központ volt nevezhető. Tudatos hálózati fejlesztés indult meg a megyében. A megyei tanács hathatós és folyamatos támogatásával 1980-ban foglalta el Miskolcon a múzeum új központi épületét, és nyitották meg a Képtár állandó kiállítását. Új épülettel gyarapodott a Sárospataki Képtár. 1985-ben nyílt meg a Tokaji Múzeum új állandó kiállítása, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum és Forrón az Abaúji Múzeum. Közel 10 éve folyik a szerencsi Rákóczi várkastély műemléki felújítása, ide fog beköltözni a szerencsi Zempléni Múzeum. Úgy tűnik, hogy több éves áldozatos műemléki helyreállító munka után ez évben átadják a pácini Kastélymúzeumot, s itt is hozzákezdhetnek a muzeológusok a kiállítás megvalósításához. A hálózatfejlesztés - mint tapasztaljuk - kiterjed a megye egész területére, így a történelmi Gömör megyére is. Több évvel ezelőtt felvetődött már itt is a múzeumalapítás gondolata. Elsősorban a helyi lokálpatriótáké a kezdeményezés. Támogatták ezt a településpolitikai, állami és társadalmi vezetői, aktivistái, a megyei és helyi szervek is.